Fontos dátumok

JANUÁR – BOLDOGASSZONY HAVA – TÉLHÓ – FERGETEG HAVA 

A tőzsgyökeres itáliai isten, Janus után nyerte nevét, akit a szerencsés kezdet isteneként tiszteltek. A hívők újévkor kalácsot tettek Janus oltárára, e napon kerültek minden veszekedést s kölcsönösen jót kívántak egymásnak. Csak Kr. e. 153-tól kezdve lett január az év kezdete, azelőtt a tizenegyedik hónapnak számított. E hónapban a Nap a Vízöntő jegyébe lép.

Január 1. 
 ÚJÉV 
 SZŰZ MÁRIA, ISTEN ANYJA 
 PETŐFI SÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA – 1823 
 A BÉKE VILÁGNAPJA 
 A BUDAPEST–BÉCS KÖZÖTTI TÁVBESZÉLŐ VONAL ÁTADÁSA – 1891 
 A HUNGAROCAMION NEMZETKÖZI AUTÓKÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT MEGALAKULÁSA – 1966 
 AZ ELSŐ MAGYAR NYELVŰ TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT, A TUDOMÁNYOS GYŰJTEMÉNY MEGJELENÉSE – 1817 
 A RUSZKABÁNYAI VASKOHÓ ÜZEMBE HELYEZÉSE – 1867 
 A BUDAPESTI BAL PARTI KÖRVASÚT MEGNYITÁSA – 1892 
 A FŐVÁROSI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉLETBE LÉPÉSE – 1894 
 A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK MEGALAPÍTÁSA – 1975 
 A BUDAPESTI HELYI ÉRDEKŰ VASUTAK RT MŰKÖDÉSÉNEK MEGKEZDÉSE – 1890 
 OKOLICSÁNYI FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1894 
 ALBERT FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1811 
 ORTVAY RUDOLF SZÜLETÉSNAPJA – 1885 
 PASQUICH JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1754 
Január 2. 
 JÉZUS NEVENAPJA 
 SZENT SZANISZLÓ 
 NAGY SZENT VAZUL ÉS NAZIANZI SZENT GERGELY 
 DECSY SÁMUEL SZÜLETÉSNAPJA – 1742 
 KORBULY JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1893 
Január 3. 
 SZENT GENOVÉVA 
 NEMES NAGY ÁGNES SZÜLETÉSNAPJA – 1922 
 A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSASÁG MEGALAPÍTÁSA – 1848 
 AZ ELSŐ MAGASLÉGKÖR-KUTATÓ BALLON FELBOCSÁTÁSA – 1913 
 LAÁB GÁSPÁR SZÜLETÉSNAPJA – 1747 
Január 4. 
 BEER FRIGYES VILMOS SZÜLETÉSNAPJA – 1691 
 SÜMEGHY JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA – 1892 
 LENGYEL BÉLA SZÜLETÉSNAPJA – 1844 
 BENKŐ FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1745 
 CHYZER KORNÉL SZÜLETÉSNAPJA – 1836 
 APÁTHY ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1863 
Január 5. 
 OSZLOPOS SZENT SIMEON 
 IFJ. LÓCZY LAJOS SZÜLETÉSNAPJA – 1891 
 SZARVASY IMRE SZÜLETÉSNAPJA – 1872 
 ALEXITS GYÖRGY SZÜLETÉSNAPJA – 1899 
Január 6. 
 VÍZKERESZT 
január – Vízkereszttől hamvazószerdáig FARSANG 
A SZENT KORONA HAZAÉRKEZÉSE 
január 6–13. közé eső vasárnapon 
 A TORDAI ORSZÁGGYŰLÉS EMLÉKE
 PETZVAL JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA – 1807 
 ENDRESZ GYÖRGY SZÜLETÉSNAPJA – 1893 
Január 7. 
 VARGA ELEMÉR SZÜLETÉSNAPJA – 1921 
 HORVÁTH LÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA – 1921 
 HORVÁTH JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA – 1891 
 KOCH ANTAL SZÜLETÉSNAPJA – 1843 
Január 8. 
 SZENT ERHARD 
 KORDA DEZSŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1864 
 SZILAS A. PÁL SZÜLETÉSNAPJA – 1921 
 FÉNYI GYULA SZÜLETÉSNAPJA – 1845 
 MAGYARY-KOSSA GYULA SZÜLETÉSNAPJA – 1865 
 BODOR ANTAL SZÜLETÉSNAPJA – 1875 
Január 9. 
 KNAPP OSZKÁR SZÜLETÉSNAPJA – 1892 
 BRÓZIK KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA – 1849 
 JUNGFER GYULA SZÜLETÉSNAPJA – 1841 
Január 10. 
 A HORTOBÁGYI NEMZETI PARK MEGALAPÍTÁSA – 1973 
 MAGYAR GÁBOR SZÜLETÉSNAPJA – 1842 
 GRUZL FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1897 
 MAGYARI ENDRE SZÜLETÉSNAPJA – 1900 
 OLÁH MIKLÓS SZÜLETÉSNAPJA – 1493 
 TÖRLEY JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA – 1858 
Január 11. 
 MAGYARORSZÁG LEGELSŐ TAKARÉKPÉNZTÁRA MŰKÖDÉSÉNEK MEGKEZDÉSE – 1840 
 PRINZ GYULA SZÜLETÉSNAPJA – 1882 
 AUJESZKY ALADÁR SZÜLETÉSNAPJA – 1869 
 JEDLIK ÁNYOS ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1800 
Január – Vízkereszt utáni vasárnap  URUNK MEGKERESZTELÉSE 
január 12. 
 MOLNÁR FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1878 
 FÁY DÁVID SZÜLETÉSNAPJA – 1721 
 ARENSTEIN JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA – 1816 
 ÚJHELYI IMRE SZÜLETÉSNAPJA – 1866 
 Január 13. 
 HOLLÁN ERNŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1824 
 STEINSCHNEIDER LILLY SZÜLETÉSNAPJA – 1891 
 WASS SÁMUEL SZÜLETÉSNAPJA – 1814 
 Január 14. 
 SZENT HILÁRIUS 
 SZENT FÉLIX 
Január 15. 
 REMETE SZENT PÁL 
 MÁRTONFI JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA – 1746 
 HERBICH FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1821 
Január 16. 
 SZENT MARCELLUS 
 MIKSZÁTH KÁLMÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1847 
Január 17. 
 REMETE SZENT ANTAL 
 ALPÁR IGNÁC SZÜLETÉSNAPJA – 1855 
Január 18. 
 ÁRPÁD-HÁZI SZENT MARGIT 
 SZENT PIROSKA 
 ÁRPÁD-HÁZI SZENT EIRÉNÉ/PIROSKA 
 PEST FELSZABADULÁSA – MEGSZÁLLÁSA 1945 
Január 19. 
 MÉSZÖLY MIKLÓS SZÜLETÉSNAPJA – 1921 – EMLÉKNAP 
 NAGYVÁTHY JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1755 
 KAZINCZY GÁBOR SZÜLETÉSNAPJA – 1889 
 SZTOCZEK JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA – 1819 
 FRIESENHOF GERGELY SZÜLETÉSNAPJA – 1840 
 Január 20. 
 ESZTERGOMI BOLDOG ÖZSÉB 
 SZENT SEBESTYÉN 
 SZENT FÁBIÁN 
 SZENT MACARIUS 
 EÖTVÖS LORÁND AKADÉMIAI ELŐTERJESZTÉSE A SÚLYOS ÉS TEHETETLEN TÖMEG ARÁNYOSSÁGÁRA VONATKOZÓ  VIZSGÁLATI EREDMÉNYEIVEL KAPCSOLATBAN – 1890 
 KONKOLY-THEGE MIKLÓS SZÜLETÉSNAPJA – 1842 
 SZÁM GÉZA SZÜLETÉSNAPJA – 1866 
 SZEGŐ GÁBOR SZÜLETÉSNAPJA – 1895 
 VAJDA PÉTER SZÜLETÉSNAPJA – 1808 
Január 21. 
 SZENT ÁGNES 
 MADÁCH IMRE SZÜLETÉSNAPJA – 1823 
 Január 21/22. 
 VÍZÖNTŐ HAVA 
Január 22. 
 SZENT VINCE 
 BOLDOG BATTHYÁNY-STRATTMANN LÁSZLÓ 
 A MAGYAR KULTÚRA NAPJA – A HIMNUSZ SZÜLETÉSNAPJA 
 CSONKA JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1852 
 RIESZ FRIGYES SZÜLETÉSNAPJA – 1880 
Január 23. 
 ALAMIZSNÁS SZENT JÁNOS 
 MÁRIA ELJEGYZÉSE (MENYEGZŐJE) 
 POLÁNYI, JOHN CHARLES SZÜLETÉSNAPJA – 1930; KÉMIAI NOBEL-DÍJ: 1986 
 VALERO JAKAB SZÜLETÉSNAPJA – 1725 
 MAURER GYULA SZÜLETÉSNAPJA – 1872 
 KEMPELEN FARKAS SZÜLETÉSNAPJA – 1734 
 LAJTA BÉLA SZÜLETÉSNAPJA – 1873 
Január 24. 
 SZALÉZI SZENT FERENC 
 BECKER ÁDÁM SZÜLETÉSNAPJA – 1874 
Január 25. 
 SZENT PÁL APOSTOL MEGTÉRÉSE – „PÁLFORDULÓ” 
 KRUSPÉR ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1818 
 DEBRECZENI MÁRTON SZÜLETÉSNAPJA – 1802 
Január 26. 
 SZENT PAULA 
 NEMZETKÖZI VÁMNAP 
 TANGL FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1866 
Január 27. 
 A HOLOCAUST NEMZETKÖZI EMLÉKNAPJA 
 ASCHNER LIPÓT SZÜLETÉSNAPJA – 1872 
 LUPPIS JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1813 
 Január 28. 
 AQUINÓI SZENT TAMÁS 
 ANTOLIK KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA – 1843 
Január 29. 
 GEGŐ JÓZSEF ADOLF SZÜLETÉSNAPJA – 1746 
Január 30. 
 A LEPRA ELLENI HARC VILÁGNAPJA 
 A BUDAI VIGADÓ MEGNYITÁSA – 1900 
 BATTHYÁNY IGNÁC SZÜLETÉSNAPJA – 1741 
 BILKEI PAP LAJOS SZÜLETÉSNAPJA – 1894 
 GÖRGEY ARTÚR SZÜLETÉSNAPJA – 1818 
 SÁVOLY PÁL SZÜLETÉSNAPJA – 1893 
Január 31. 
 BOSCO SZENT JÁNOS 

ÁPRILIS – SZENT GYÖRGY HAVA – TAVASZHÓ – SZELEK HAVA

A latin aperire (megnyitni) szóból származik, mely Ovidius szerint a rügyek, a bimbók és virágok tavaszi nyílásával áll vonatkozásban. Április csalfa és változékony jellegű s ezzel függ össze az elsejei "április bolondja" népszokás, amelyet a francia "poisson d'avril", az angol "April-fool", az olasz "Calandrino", a német pedig "Aprilnarr" néven nevez. A Nap a Bika jegyébe lép. 
VIRÁGVASÁRNAP 
 NAGYHÉT 
 NAGYCSÜTÖRTÖK 
 NAGYPÉNTEK 
 NAGYSZOMBAT 
 HÚSVÉT 
 húsvét másnapja   HÚSVÉT HÉTFŐ 
 FEHÉRVASÁRNAP 
Április 1. 
 „BOLOND ÁPRILIS” 
 ZSIGMONDY RICHÁRD – 1865; KÉMIAI NOBEL-DÍJ: 1925 
 PUSKÁS FERENC („PUSKÁS ÖCSI”) SZÜLETÉSNAPJA – 1927 
Április 2. 
 EGYIPTOMI MÁRIA 
 ANDERSEN SZÜLETÉSNAPJA – A MESEÍRÁS NAPJA – A GYERMEKKÖNYVEK NEMZETKÖZI NAPJA 
 SZAKSZERVEZETI AKCIÓNAP 
 EMÁNUEL GYÖRGY SZÜLETÉSNAPJA – 1775 
 GÖTZ IRÉN JÚLIA SZÜLETÉSNAPJA – 1889 
 Niszán hó 27. napja 
 HOLOCAUST EMLÉKNAP 
 április első hétvégéje  A ROMA KULTÚRA NAPJA MAGYARORSZÁGON 
 április eleje 
 A II. VILÁGHÁBORÚ BEFEJEZŐDÉSE MAGYARORSZÁGON 
Április 3. 
Április 4. 
 UTALÓ: SZENT AMBRUS 
 JUHÁSZ GYULA SZÜLETÉSNAPJA – 1883 
 KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA – 1784 
 A 0 KILOMÉTERKŐ FELÁLLÍTÁSA A BUDAPESTI CLARK ÁDÁM TÉREN – 1975 
 ZIPERNOWSKY KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA – 1853 
Április 5. 
 FERRERI SZENT VINCE 
 ÖRKÉNY ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1912 
 SCHMIDT JÁNOS GYÖRGY SZÜLETÉSNAPJA – 1765 
Április 6. 
 YBL MIKLÓS SZÜLETÉSNAPJA – 1814 
Április 7. 
 EGÉSZSÉGÜGYI VILÁGNAP 
 KORB FLÓRIS NÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA – 1860 
Április 8. 
 AZ EMBERSZERETET VILÁGNAPJA 
 A ROMÁK VILÁGNAPJA 
 KOLTAY PÁL SZÜLETÉSNAPJA – 1896 
Április 9. 
Április 10. 
 NEMZETI RÁKELLENES NAP 
 LIPSZKY JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1766 
 A BUDAPESTI PASTEUR INTÉZET MŰKÖDÉSÉNEK MEGKEZDÉSE – 1890 
Április 11. 
 JÓZSEF ATTILA SZÜLETÉSNAPJA – 1905; A KÖLTÉSZET NAPJA MAGYARORSZÁGON 
 MÁRAI SÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA – 1900 
 AZ ÁPRILISI TÖRVÉNYEK SZENTESÍTÉSÉNEK NAPJA – 1848 
 A PARKINSON-KÓR VILÁGNAPJA 
 WEISSMAHR JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA – 1875 
 WEISS MANFRÉD SZÜLETÉSNAPJA – 1857 
 BAKOS BÉLA SZÜLETÉSNAPJA – 1924 
 HARKÁNYI BÉLA SZÜLETÉSNAPJA – 1869 
Április 12. 
 A MUHI CSATA EMLÉKNAPJA – 1241 
 AZ ŰRHAJÓZÁS NAPJA 
 A VÍZ ALATTI ROBBANTÁS PUSKÁS TIVADAR-FÉLE MÓDOZATÁNAK SZABADALMAZTATÁSA – 1890 
 BUGÁT PÁL SZÜLETÉSNAPJA – 1793 
 RÓMER FLÓRIS SZÜLETÉSNAPJA – 1815 
Április 13. 
 VITÁLIS SÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA – 1900 
 SCHLICK IGNÁC SZÜLETÉSNAPJA – 1821 
Április 14. 
 TÓTH ÁRPÁD SZÜLETÉSNAPJA – 1886 
 KUNSTAEDTER JAKAB SZÜLETÉSNAPJA – 1843 
 CSILLAG PÁL SZÜLETÉSNAPJA – 1896 
Április 15. 
 REMÉNYI ANTAL SZÜLETÉSNAPJA – 1825 
 SÁRKÖZY IMRE SZÜLETÉSNAPJA – 1869 
 PAÁL ÁRPÁD SZÜLETÉSNAPJA – 1889 
 WINTERL JÓZSEF JAKAB SZÜLETÉSNAPJA – 1739 
Április 16. 
 MIKOLA SÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA – 1871 
 SZTRÓKAY KÁLMÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1907 
 EGERVÁRY JENŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1891 
 KRÁLIK LÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA – 1897 
 SZABÓ BÉLA SZÜLETÉSNAPJA – 1896 
Április 17. 
 LŐRENTHEY IMRE SZÜLETÉSNAPJA – 1867 
Április 18. 
 NEMZETKÖZI MŰEMLÉKI NAP 
 NÉMETH LÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA – 1901 
 AZ ELSŐ BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR MEGNYITÁSA – 1925 
 GYARMATI LÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA – 1921 
Április 19. 
 ZSOLNAY VILMOS SZÜLETÉSNAPJA – 1828 
 FELLNER FERDINÁND SZÜLETÉSNAPJA – 1847 
 WODETZKY LAJOS SZÜLETÉSNAPJA – 1821 
 MENTOVICH FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1819 
Április 20. 
 BELÁK SÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA – 1919 
 TESSEDIK SÁMUEL SZÜLETÉSNAPJA – 1742 
 GYENGŐ LÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA – 1841 
Április 21. 
 LUDVIGH GYULA SZÜLETÉSNAPJA – 1841 
 KATONA LAJOS SZÜLETÉSNAPJA – 1866 
április 21/22. 
 BIKA HAVA 
Április 22. 
 A FÖLD NAPJA 
 AZ ÁPOLÓK NAPJA MAGYARORSZÁGON 
 BÁRÁNY RÓBERT – 1876; ORVOSI-ÉLETTANI NOBEL-DÍJ: 1914 
 ROMWALTER ALFRÉD SZÜLETÉSNAPJA – 1890 
Április 23. 
 SZENT ADALBERT 
 A KÖNYV NAPJA – A SZERZŐI JOGOK NAPJA 
 BÖSZÖRMÉNYI JENŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1872 
Április 24. 
 SZENT GYÖRGY NAPJA 
 A RENDŐRSÉG NAPJA MAGYARORSZÁGON 
 A KÍSÉRLETI ÁLLATOK VÉDELMÉNEK VILÁGNAPJA 
 JÉKELY ZOLTÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1913 
 LOKSA IMRE SZÜLETÉSNAPJA – 1923 
 BEKE MANÓ SZÜLETÉSNAPJA – 1862 
 SPIEGEL FRIGYES SZÜLETÉSNAPJA – 1866 
Április 25. 
 SZENT MÁRK EVANGÉLISTA 
 MARKUSOVSZKY LAJOS SZÜLETÉSNAPJA – 1815 
 GYÖRGYI DÉNES SZÜLETÉSNAPJA – 1886 
 RADOS JENŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1895 
Április 26. 
 SZENT KILIT 
 A SZELLEMI TULAJDON VILÁGNAPJA 
 SZONTAGH PÁL SZÜLETÉSNAPJA – 1821 
Április 27. 
 SZENT PEREGRINUS 
 A VAKVEZETŐ KUTYÁK VILÁGNAPJA 
 AZARY ÁKOS SZÜLETÉSNAPJA – 1850 
 IFJ. JANCSÓ MIKLÓS SZÜLETÉSNAPJA – 1903 
április utolsó vasárnapja 
 A TESTVÉRVÁROSOK VILÁGNAPJA 
Április 28. 
 SZENT VITÁLIS 
 A MUNKAHELYI BALESETEK GYÁSZNAPJA 
 TIHANYI KÁLMÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1897 
 HUNYADY JENŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1838 
 HELL MIKSA ÉS SAJNOVICS JÁNOS CSILLAGÁSZATI MEGFIGYELÉSEK CÉLJÁBÓL TETT ÉSZAKI EXPEDÍCIÓJA – 1768 
Április 29. 
 A TÁNCMŰVÉSZET VILÁGNAPJA 
 NEMES TIHAMÉR SZÜLETÉSNAPJA – 1895 
Április 30. 
 SIENAI SZENT KATALIN 
 A MÉHEK NAPJA MAGYARORSZÁGON 
 THURZÓ JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1437 
 MIHÁLY DÉNES HANGOSFILM KÉSZÍTÉSÉRE VONATKOZÓ SZABADALMÁNAK BEJELENTÉSE – 1918 
 DOMÁNY FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1899

 MÁJUS – PÜNKÖSD HAVA – TAVASZUTÓ – ÍGÉRET HAVA 
Május 1. 
 A MUNKA ÜNNEPE – A MUNKAVÁLLALÓK SZOLIDARITÁSI NAPJA – MUNKÁS SZENT JÓZSEF 
 SZENT FÜLÖP ÉS SZENT JAKAB APOSTOLOK 
 SZENT VALBURGA (WALPURGIS) APÁCA - "WALPURGIS-ÉJ" 
 SZENT ZSIGMOND, BURGUND KIRÁLY 
 ZRÍNYI MIKLÓS SZÜLETÉSNAPJA – 1620 
 SZERB ANTAL SZÜLETÉSNAPJA – 1901 
 AZ URÁNIA NÉPSZERŰ TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT ELSŐ SZÁMÁNAK MEGJELENÉSE – 1900 
 GÖRGEY ARTÚR VEGYÉSZETI TANULMÁNYÁNAK BENYÚJTÁSA A PRÁGAI KÁROLY EGYETEMEN – 1848 
 ID. BUCHHOLTZ GYÖRGY SZÜLETÉSNAPJA – 1643 
 PATSCH FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1919 
 FRECSKAY JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1841 
 LAMBRECHT KÁLMÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1889 
május első vasárnapja 
 ANYÁK NAPJA 
 A NEVETÉS VILÁGNAPJA 
 Anyák napja utáni hétfő  AZ ANYA NÉLKÜL NEVELKEDŐ GYERMEKEK NAPJA 
 A húsvétot követő 40. nap  URUNK MENNYBEMENETELE – ÁLDOZÓCSÜTÖRTÖK 
Május 2. 
 SZENT ATANÁZ 
 A MAGYAR SPORT NAPJA 
 DIÓSZEGI VILMOS SZÜLETÉSNAPJA – 1923 
 GOLDBERGER LEÓ SZÜLETÉSNAPJA – 1878 
Május 3. 
 A SZENTKERESZT MEGTALÁLÁSA 
 A NEMZETKÖZI SAJTÓSZABADSÁG NAPJA 
 NOPCSA FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1877 
 Áldozócsütörtök nyolcadába eső vasárnap  VÁRÓVASÁRNAP 
Május 4. 
 SZENT FLÓRIÁN – A MAGYAR TŰZOLTÓK NAPJA 
 UTALÓ: SZENT MÓNIKA 
 FALKA SÁMUEL SZÜLETÉSNAPJA – 1766 
 STARK LIPÓT SZÜLETÉSNAPJA – 1866 
 ZECHMEISTER LÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA – 1889 
Május 5. 
 SZENT GOTTHÁRD 
 EURÓPA NAP 
 A MOZGÁSSÉRÜLTEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉÉRT 
 RADNÓTI MIKLÓS SZÜLETÉSNAPJA – 1909 
 LÁZÁR ERVIN SZÜLETÉSNAPJA – 1936 
 BALASSA JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1814 
 MELCZER TIBOR SZÜLETÉSNAPJA – 1879 
 KLEIN GYULA SZÜLETÉSNAPJA – 1844 
Május 6. 
 OLAJBAN FŐTT SZENT JÁNOS 
 A JÁSZOK NAPJA 
 SZKALNITZKY ANTAL SZÜLETÉSNAPJA – 1836 
 SZABLIK ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1746 
Május 7. 
 BOLDOG GIZELLA 
 UTALÓ: SZENT SZANISZLÓ 
 BERZSENYI DÁNIEL SZÜLETÉSNAPJA – 1776 
 VAJDA JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1827 
 A FÖLDTANI INTÉZET ÉS MÚZEUM ÉPÜLETÉNEK MEGNYITÁSA BUDAPESTEN – 1900 
 AZ ÚJJÁÉPÍTETT FERIHEGYI REPÜLŐTÉR FELAVATÁSA BUDAPESTEN – 1950 
 PACKH JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1796 
május eleje 
 AZ ASZTMA VILÁGNAPJA
 BALLAGÁS
Május 8. 
 SZENT MIHÁLY FŐANGYAL MEGJELENÉSE 
 A NEMZETKÖZI VÖRÖSKERESZT ÉS VÖRÖS FÉLHOLD NAPJA 
 MÉSZÁROS KÁLMÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1894 
 A húsvét utáni 50. nap   PÜNKÖSD – A SZENTLÉLEK ELJÖVETELE 
Május 9. 
 A II. VILÁGHÁBORÚ BEFEJEZŐDÉSÉNEK NAPJA EURÓPÁBAN – A GYŐZELEM NAPJA 
 EURÓPA NAP – AZ EURÓPAI UNIÓ ÜNNEPE 
 BATSÁNYI JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1763 
 OTTLIK GÉZA SZÜLETÉSNAPJA – 1912 
 MIHÁLTZ ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1897 
Május 10. 
 SZENT JÓB 
 A MENTŐK NAPJA MAGYARORSZÁGON 
 PÁPAI-PÁRIZ FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1649 
 KAUSER JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA – 1848 
 ZAY SÁMUEL SZÜLETÉSNAPJA – 1753 
 WESZELSZKY GYULA SZÜLETÉSNAPJA – 1872 
Május 11. 
 SZENT IZIDOR 
 NYILASI JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1922 
 KÁRMÁN TÓDOR SZÜLETÉSNAPJA – 1881 
 LAMPICH ÁRPÁD SZÜLETÉSNAPJA – 1898 
május 12-14. 
 FAGYOSSZENTEK: PONGRÁC, SZERVÁC, BONIFÁC 
Május 12. 
 AZ ÁPOLÓNŐK NEMZETKÖZI NAPJA 
 JERNEY JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1800 
 SAJNOVICS JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1733 
Május 13. 
 AZ EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG NEMZETKÖZI NAPJA A BÁNYAIPARBAN 
 JENDRASSIK GYÖRGY SZÜLETÉSNAPJA – 1898 
 KEMÉNY JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1926 
 RÓNAY JÁNOS JÁCINT SZÜLETÉSNAPJA – 1814 
 NÁDLER HERBERT SZÜLETÉSNAPJA – 1883 
Május 14. 
 SZENT KORONA ÓKERESZTÉNY VÉRTANÚ 
 SZENT PACHOMIUS 
 REPÜLŐGÉPES FELSZÁLLÁSOKKAL ÚJRA MEGINDULT A MAGYARORSZÁGI MAGASLÉGKÖRI KUTATÁS – 1925 
 ZSIGMONDY VILMOS SZÜLETÉSNAPJA – 1821 
Május 15. 
 SZENT ZSÓFIA ÉS HÁROM LEÁNYA 
 A CSALÁD NEMZETKÖZI NAPJA 
 NEMZETKÖZI KLÍMA AKCIÓNAP 
 A SZLOVÁKIAI MAGYAROK EMLÉKNAPJA 
 AZ ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYSZERETET NAPJA MAGYARORSZÁGON 
 CZIMEG JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1823 
 HELL JÓZSEF KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA – 1713 
 HELL MIKSA SZÜLETÉSNAPJA – 1720 
 GÁLÓCSY ÁRPÁD SZÜLETÉSNAPJA – 1864 
május második felében 
 A SZÜLETÉS HETE 
május - Sziván hónap 6. és 7. napja (május közepe – június) 
 SÁVUOT 
Május 16. 
 NEPOMUKI SZENT JÁNOS 
 A LELKI ELSŐSEGÉLY-SZOLGÁLATOK VILÁGNAPJA  
 CSÁTHY GYÖRGY SZÜLETÉSNAPJA – 1772 
Május 17. 
 A TÁVKÖZLÉS VILÁGNAPJA 
 DSIDA JENŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1907 
 BÁRÁNY DEZSŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1871 
 OESTERREICHER MANES JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA – 1759 
 GELEJI SÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA – 1898 
 Pünkösd ünnepét követő vasárnap  SZENTHÁROMSÁG VASÁRNAP – „KICSIPÜNKÖSD” 
Május 18. 
 SZENT VENÁNC, FIATAL RÓMAI VÉRTANÚ 
 AJA, JOGI ÜGYEK, ELHÚZÓDÓ POLGÁRI PÖRÖK HAJDANI VÉDŐSZENTJE 
 MÚZEUMI VILÁGNAP 
 AZ INTERNET VILÁGNAPJA 
 A BUDAI SAS-HEGY SZINTVONALAS TÉRKÉPVÁZLATÁNAK ELKÉSZÍTÉSE – 1843 
 ID. BÓKAY (BOCK) JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1822 
 SCHMIDL ADOLF SZÜLETÉSNAPJA – 1802 
 VÁLLAS ANTAL SZÜLETÉSNAPJA – 1809 
május harmadik vasárnapja 
 A MADARAK ÉS FÁK NAPJA 
Május 19. 
 SZENT IVÓ, BRETAGNE SZÜLÖTTE 
 A TÖMEGTÁJÉKOZTATÁS VILÁGNAPJA 
 SCHODITS LAJOS SZÜLETÉSNAPJA – 1872 
Május 20. 
 ORBÁN OTTÓ SZÜLETÉSNAPJA – 1936 
 FRANCÉ REZSŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1874 
 SCHWEITZER PÁL SZÜLETÉSNAPJA – 1893 
Május 21. 
 A KULTURÁLIS FEJLŐDÉS ÉS SOKSZÍNŰSÉG NAPJA 
 A MAGYAR HONVÉDELEM NAPJA 
 RAKUSZ GYULA SZÜLETÉSNAPJA – 1896 
 WINKLER LAJOS SZÜLETÉSNAPJA – 1863 
 PADÁNYI-GULYÁS JENŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1900 
 BREUER MARCELL SZÜLETÉSNAPJA – 1902 
 FALLER KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA – 1857 
Május 22. 
 IKREK HAVA 
 A BIOLÓGIAI SOKSZÍNŰSÉG NEMZTKÖZI NAPJA 
 OLÁH GYÖRGY – 1927; KÉMIAI NOBEL-DÍJ: 1994 
 Pünkösd utáni tizedik nap  ÚRNAPJA – AZ OLTÁRISZENTSÉG ÜNNEPE 
Május 23. 
 BOLDOG APOR VILMOS 
 RIPPL-RÓNAI JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA –1861 
 STINGL VINCE FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1796 
Május 24 
 AZ EURÓPAI NEMZETI PARKOK NAPJA 
 A BUDAPESTI SZENT RÓKUS KÓRHÁZ MEGNYITÁSA – 1798 
 GERŐ LSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA – 1909 
Május 25. 
 SZENT ORBÁN 
 AFRIKA NAP 
május 25-vel kezdődően   SZOLIDARITÁS HETE A SAJÁT KORMÁNYZÁSSAL NEM RENDELKEZŐ TERÜLETEN ÉLŐKKEL  
 FREUND MIHÁLY SZÜLETÉSNAPJA – 1889 
 SZ. KOROKNAY ÉVA SZÜLETÉSNAPJA – 1925 
 DIENES VALÉRIA SZÜLETÉSNAPJA – 1879 
Május 26.
 VENDL MÁRIA SZÜLETÉSNAPJA – 1890 
Május 27. 
 BOLDOG TEMESVÁRI PELBÁRT 
 MARTON DÉNES SZÜLETÉSNAPJA – 1873 
május utolsó vasárnapja 
 NEMZETKÖZI GYERMEKNAP 
 A MAGYAR HŐSÖK EMLÉKÜNNEPE 
május utolsó keddje  NEMZETKÖZI TEJNAP 
május utolsó szerdája  A KIHÍVÁS NAPJA 
Május 28. 
 VIGH ALBERT SZÜLETÉSNAPJA – 1864 
Május 29. 
 HARSÁNYI JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1920; KÖZGAZDASÁGI NOBEL-DÍJ: 1994 
 CHOLNOKY LÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA – 1899 
 ARÁNYI LAJOS SZÜLETÉSNAPJA – 1812 
Május 30. 
 A SZENT JOBB MEGTALÁLÁSÁNAK NAPJA 
 FABINYI RUDOLF SZÜLETÉSNAPJA – 1849 
 IFJ. ENTZ GÉZA SZÜLETÉSNAPJA – 1875 
Május 31. 
 SZENT PETRONELLA 
 A KATOLIKUS TÖMEGTÁJÉKOZTATÁS VILÁGNAPJA 
 DOHÁNYMENTES VILÁGNAP 
 BÁRÁNY NÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA – 1899 
 CHERNEL ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1865 
 GOTHARD JENŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1857

JÚNIUS – SZENT IVÁN HAVA – NYÁRELŐ HAVA – NAPISTEN HAVA  

Junó-nak, a Holdistennőnek hónapja, aki a házasság által megszentelt szerelem pártfogója s a családi áldás istenasszonya. Ő védi az asszonyokat, kiket egészséggel és szépséggel ruház föl. A művészetben úgy ábrázolják, mint a házasság harmóniájában kifejlett női szépséget. Kedvenc madara a páva. Júniusban az éjszakai féltekén leghosszabbak a napok s a Nap a Rák jegyébe lép. 
 A húsvét utáni 50. nap  PÜNKÖSD – A SZENTLÉLEK ELJÖVETELE 
 Pünkösd ünnepét követő vasárnap SZENTHÁROMSÁG VASÁRNAP – „KICSIPÜNKÖSD” 
 Pünkösd utáni tizedik nap  ÚRNAPJA – AZ OLTÁRISZENTSÉG ÜNNEPE 
 Úrnapja nyolcadát követő péntek  JÉZUS SZENT SZÍVE 
 június első keddje  A SZENVEDÉLYEK NAPJA 
 június első szombatja  A LAKÁSKULTÚRA NAPJA 
 június első vasárnapja  PEDAGÓGUSNAP 
 AZ ÉPÍTŐK NAPJA MAGYARORSZÁGON 
június eleje 
 ÜNNEPI KÖNYVHÉT 
Június 1. 
 A TÁTRA LEGMAGASABB CSÚCSÁNAK MEGMÁSZÁSA (FRÖHLICH DÁVID) – 1615 
 ZSÁMBOKI JÁNOS (SAMBUCUS) SZÜLETÉSNAPJA – 1531 
 BÁTOR BÉLA SZÜLETÉSNAPJA – 1921 
Június 2. 
 SZENT ERAZMUS 
 FREISSLEDER NÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA – 1840 
Június 3. 
 BÉKÉSY GYÖRGY – 1899; ORVOSI-ÉLETTANI NOBEL-DÍJ: 1961 
 SVACHULAY SÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA – 1875 
 ANTONIO GIOVANNI SCOPOLI (SCOPOLI JÁNOS ANTAL) SZÜLETÉSNAPJA – 1723 
 KOZMA LAJOS SZÜLETÉSNAPJA – 1884 
Június 4. 
 TRIANON EMLÉKNAPJA; A TRIANONI BÉKESZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉNEK NAPJA 
 AZ ERŐSZAK ÁRTATLAN GYERMEKÁLDOZATAINAK VILÁGNAPJA 
Június 5. 
 KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGNAP 
 GÁBOR DÉNES – 1900; FIZIKAI NOBEL-DÍJ: 1971 
 A CHRONICA HUNGARORUM, AZAZ A BUDAI KRÓNIKA KINYOMTATÁSA HESS ANDRÁS BUDAI NYOMDÁJÁBAN – 1473 
 HERMAN OTTÓ ÉS LENDL ADOLF ÉSZAK-NORVÉGIAI EXPEDÍCIÓJA – 1888 
 GÁBOR DÉNES SZÜLETÉSNAPJA – 1900 
 RENNER JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1889 
 GOMBÁS PÁL SZÜLETÉSNAPJA – 1909 
Június 6. 
 BAROSS GÁBOR SZÜLETÉSNAPJA – 1848 
 BÁNKI DONÁT SZÜLETÉSNAPJA – 1859 
 TIRTS REZSŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1866 
Június 7. 
 BÖZSÖNY DÉNES SZÜLETÉSNAPJA – 1921 
Június 8. 
 SZENT MEDÁRD PÜSPÖK 
 AZ ÓCEÁNOK VILÁGNAPJA 
 CZETZ JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1822 
Június 9. 
 FARKAS GÉZA SZÜLETÉSNAPJA – 1872 
 GOMBOCZ ENDRE SZÜLETÉSNAPJA – 1882 
 HUNFALVY JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1820 
 GÁSPÁR FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1861 
Június 10. 
 APÁCZAI CSERE JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1625 
 HUZELLA TIVADAR SZÜLETÉSNAPJA – 1886 
 OLÁH PÁL SZÜLETÉSNAPJA – 1921 
 A MAGYAR ÜGYÉSZSÉG NAPJA 
Június 11. 
 SZENT BARNABÁS APOSTOL 
 M. ZEMPLÉN JOLÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1911 
 SVAICZER GÁBOR SZÜLETÉSNAPJA – 1784 
Június 12. 
 A BUDAPESTI TUDOMÁNYEGYETEM ORVOSKARA ÚJ ANATÓMIAI ÉPÜLETÉNEK FELAVATÁSA – 1898 
 CSÉCSI JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1689 
 MOLNÁR JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1728 
Június 13. 
 PÁDUAI SZENT ANTAL 
 CZIGLER ANTAL SZÜLETÉSNAPJA – 1767 
 SKLENÁR JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1884 
 LÁNG LÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA – 1837 
Június 14. 
 CHUDY JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA – 1753 
 PÉCH ANTAL SZÜLETÉSNAPJA – 1822 
 ROTT ANDOR SZÜLETÉSNAPJA – 1897 
Június 15. 
 ÁRPÁD-HÁZI BOLDOG JOLÁN 
 SZENT VITUS 
 BÖCKH HUGÓ SZÜLETÉSNAPJA – 1874 
 FARKAS GÁBOR SZÜLETÉSNAPJA – 1925 
 BACSÁK GYÖRGY SZÜLETÉSNAPJA – 1870 
 június harmadik vasárnapja   APÁK NAPJA 
 június közepe  VAKÁCIÓ 
Június 16. 
 A FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG NAPJA 
 SZENT KUNIGUNDA 
 A SZÉCHENYI GYÓGYFÜRDŐ MEGNYITÁSA – 1913 
 ZÁCH FERENC XAVÉR SZÜLETÉSNAPJA – 1754 
 KŐRÖSI JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA – 1811 
 MATOLCSY MIKLÓS SZÜLETÉSNAPJA – 1869 
Június 17. 
 AZ ELSIVATAGOSODÁS ÉS KISZÁRADÁS ELLENI KÜZDELEM VILÁGNAPJA 
 SÜTŐ ANDRÁS SZÜLETÉSNAPJA – 1927 
 FRIVALDSZKY JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1822 
Június 18. 
 SZENT MARINA 
 MARÓTHI GYÖRGY SZÜLETÉSNAPJA – 1715 
 BAUMGARTNER ALAJOS SZÜLETÉSNAPJA – 1865 
 KORÁNYI SÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA – 1866 
 KÖRÖSSY ALBERT KÁLMÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1869 
Június 19. 
Június 20. 
 A MENEKÜLTEK VILÁGNAPJA 
Június 21. 
 GONZÁGAI SZENT ALAJOS 
 A ZENE ÜNNEPE 
 NYÁRI NAPÉJEGYENLŐSÉG, A CSILLAGÁSZATI NYÁR KEZDETE 
 LUPPA PÉTER SZÜLETÉSNAPJA – 1838 
 KISS TIBOR SZÜLETÉSNAPJA – 1899 
 SZELE TIBOR SZÜLETÉSNAPJA – 1918 
 Június 22/23.  RÁK HAVA 
 június a nyári napfordulóhoz legközelebb eső vasárnap 
 A NAP NAPJA 
Június 22. 
 SZENT ÁKOS 
 WEÖRES SÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA – 1913 
 BODOR PÉTER SZÜLETÉSNAPJA – 1788 
 DUKA TIVADAR SZÜLETÉSNAPJA – 1825 
 TORDAY EMIL SZÜLETÉSNAPJA – 1875 
 DULOVITS JENŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1903 
Június 23. 
 OLIMPIAI NAP 
Június 24. 
 KERESZTELŐ SZENT JÁNOS SZÜLETÉSE – „SZENT IVÁN ÉJ” 
 BENKŐ FERENC MINERALÓGUS KINEVEZÉSE A NAGYENYEDI KOLLÉGIUMBA – 1790 
 VÁZSONYI JENŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1864 
 BAKTAY ERVIN SZÜLETÉSNAPJA – 1890 
 június -Szent Iván napja közelében 
 A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA 
Június 25. 
 KARINTHY FRIGYES SZÜLETÉSNAPJA –1887; A KARINTHY-GYŰRŰ ÁTADÁSÁNAK NAPJA 
 BARLANGOK NAPJA 
 FEJÉRVÁRY GÉZA GYULA SZÜLETÉSNAPJA – 1894 
Június 26. 
 SZENT JÁNOS ÉS SZENT PÁL 
 A KÁBÍTÓSZERREL VALÓ VISSZAÉLÉS ÉS AZ ILLEGÁLIS KERESKEDELEM ELLENI HARC NAPJA 
 A KÍNZÁS ÁLDOZATAI TÁMOGATÁSÁNAK VILÁGNAPJA 
 A KÖZALKALMAZOTTAK NAPJA 
 HERMAN OTTÓ SZÜLETÉSNAPJA – 1835 
Június 27. 
 ÁRPÁD-HÁZI SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY 
 A HATÁRŐRSÉG NAPJA MAGYARORSZÁGON 
 A CUKORBETEGEK VILÁGNAPJA 
 UTALÓ: NAGY SZENT LEÓ PÁPA 
Június 28. 
 SZENT IRÉNEUSZ 
 TITTEL PÁL SZÜLETÉSNAPJA – 1784 
 SABATHIEL RICHÁRD SZÜLETÉSNAPJA – 1875 
 GERLÓCZY GEDEON SZÜLETÉSNAPJA – 1895 
Június 29. 
 SZENT PÉTER ÉS SZENT PÁL APOSTOLOK – „PÉTER-PÁL” 
 NEMZETKÖZI DUNA-NAP 
 SZILY KÁLMÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1838 
 GIERGL KÁLMÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1860 
 június utolsó hétvégéje A MAGYAR SZABADSÁG NAPJA – BUDAPESTI BÚCSÚ 
 június második fele (hétvége) A HÍD ÜNNEPE (LÁNCHÍD) 

Június 30.  

  SZOVJET CSAPATOK KIVONULÁSA HAZÁNKBÓL 

 A KERESZTÉNY VÉRTANÚK EMLÉKNAPJA 
 HUSZÁR MÁTYÁS A KÖRÖS-VIDÉK VÍZRAJZI VISZONYAIRÓL SZÓLÓ ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTEKEZÉSÉNEK BEFEJEZÉSE – 1823 
 BERTALAN LAJOS SZÜLETÉSNAPJA – 1838

JÚLIUS – SZENT JAKAB HAVA – NYÁRHÓ – ÁLDÁS HAVA 
Eredeti neve quintilis, minthogy a márciussal kezdődő régi római kalendáriumban az ötödik hónap volt. Csak Julius Caesar óta, épp az ő neve tiszteletére lett július; a hatalmas imperátor születési hónapja. Caesart leszúrta Brutus, birodalmának alapköveit szétdúlta az idő, de emlékét évezredeken át megőrizte a július neve. E hónapban már a nappalok fogynak; a Nap az Oroszlán  jegyébe lép.
július első szombatja   A SZÖVETKEZETEK NEMZETKÖZI NAPJA 
Július 1. 
 ÉPÍTÉSZETI VILÁGNAP 
 SEMMELWEIS IGNÁC SZÜLETÉSNAPJA – 1818 – A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY NAPJA 
 A KÖZTISZTVISELŐK NAPJA MAGYARORSZÁGON 
 AZ ELSŐ ORSZÁGOS ÁLLATORVOS KINEVEZÉSE (PEST) – 1838 
 MÜLLER FERENC JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA – 1740 
 (BÖLÖNI) MIKÓ BÉLA SZÜLETÉSNAPJA – 1843 
 JENDRASSIK ALFRÉD SZÜLETÉSNAPJA – 1866 
Július 2. 
 SZŰZ MÁRIA LÁTOGATÁSA ERZSÉBETNÉL - SARLÓS BOLDOGASSZONY 
 MÓRICZ ZSIGMOND SZÜLETÉSNAPJA – 1879 
 A SPORTÚJSÁGÍRÓK NAPJA 
 FONÓ ALBERT SZÜLETÉSNAPJA – 1881 
 LACZKÓ ALADÁR SZÜLETÉSNAPJA – 1892 
Július 3. 
 UTALÓ: SZENT („HITETLEN”) TAMÁS APOSTOL 
Július 4. 
 SZENT ULRIK 
 KOVÁTS MIHÁLY SZÜLETÉSNAPJA – 1768 
 HOLENDA BARNABÁS SZÜLETÉSNAPJA – 1896 
Július 5. 
 CSONTVÁRY KOSZTKA TIVADAR SZÜLETÉSNAPJA – 1853 
 KVASSAY JENŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1850 
 ZICHY JENŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1837 
Július 6. 
 UTALÓ: SZENT KILIÁN 
 BUZÁGH ALADÁR SZÜLETÉSNAPJA – 1895 
Július 7. 
 LÉNÁRD FÜLÖP SZÜLETÉSNAPJA – 1862; FIZIKAI NOBEL-DÍJ: 1905 
 AZ ALGYŐI KŐOLAJ- ÉS FÖLDGÁZMEZŐ FELFEDEZÉSE: OLAJKITÖRÉS TÁPÉN – 1965 
 ANGSTER JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA – 1834 
 MIHÁLY DÉNES SZÜLETÉSNAPJA – 1894 
Július 8. 
 SZENT KILIÁN 
 KOL ERZSÉBET SZÜLETÉSNAPJA – 1897 
Július 9. 
 MAKÓ PÁL SZÜLETÉSNAPJA – 1723 
Július 10. 
 PETÉNYI SALAMON JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1799 
 KANDÓ KÁLMÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1869 
Július 11. 
 NURSIAI SZENT BENEDEK, EURÓPA VÉDŐSZENTJE 
 DÁNIEL PRÓFÉTA 
 NÉPESEDÉSI VILÁGNAP 
 ARANY DÁNIEL SZÜLETÉSNAPJA – 1863 
 CSÁNK ROTTMANN ELEMÉR SZÜLETÉSNAPJA – 1897 
 július második vasárnapja  VASUTAS NAP 
Július 12. 
 A TIZENNÉGY SEGÍTŐSZENT 
 SÁNTHA KÁLMÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1903 
 KAÁN KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA – 1867 
Július 13. 
 SZENT HENRIK 
 UTALÓ: ANTIOCHIAI SZENT MARGIT 
 KAESZ GYULA SZÜLETÉSNAPJA – 1897 
Július 14. 
 LELLISZI SZENT KAMILL 
 HÜLTL HÜMÉR SZÜLETÉSNAPJA – 1868 
Július 15. 
 UTALÓ: SZENT HENRIK 
 SZENT BONAVENTURA 
 APOSTOLOK OSZLÁSA 
 A MAGYAR-AMERIKAI OLAJIPARI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG (MAORT) MEGALAPÍTÁSA – 1938 
 JÁKY JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA – 1893 
 GYARMATHI SÁMUEL SZÜLETÉSNAPJA – 1751 
Július 16. 
 KÁRMELHEGYI BOLDOGASSZONY 
 FODOR JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA - 1843 
Július 17. 
 SZENT ELEK 
 ZOBORHEGYI SZENT ZOERARD-ANDRÁS ÉS ZOBORHEGYI SZENT BENEDEK 
 FÜST MILÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1888 
 NAGY LÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA – 1925 
 WARTHA VINCE SZÜLETÉSNAPJA – 1844 
Július 18. 
 ÁRPÁD-HÁZI SZENT HEDVIG 
 UTALÓ: LELLISZI SZENT KAMILL 
 CIGÁNY SZOLIDARITÁSI NAP 
 KÁROLY ÁRPÁD SZÜLETÉSNAPJA – 1924 
 ROTTER LAJOS SZÜLETÉSNAPJA – 1901 
Július 19. 
 CZIGLER GYŐZŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1850 
 JÁNSZKY BÉLA SZÜLETÉSNAPJA – 1884 
Július 20. 
 ANTIOCHIAI SZENT MARGIT 
 SZENT ILLÉS PRÓFÉTA 
 SZENT KÜMMERNIS 
 NÁRAY-SZABÓ ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1899 
 GROFCSIK JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1890 
Július 21. 
 SZENT PRAXEDIS 
 SCHLATTNER JENŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1896 
 július harmadik vasárnapja  POLGÁRŐR NAP MAGYARORSZÁGON 
Július 22. 
 SZENT MÁRIA MAGDOLNA 
 A NÁNDORFEHÉRVÁRI DIADAL EMLÉKNAPJA - 1456 
 MARTINOVICS IGNÁC SZÜLETÉSNAPJA – 1755 
 Július 22/23. 
 OROSZLÁN HAVA 
Július 23. 
 SZENT APOLLINARIS 
 CHOLNOKY JENŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1870 
 WITTMANN VIKTOR SZÜLETÉSNAPJA – 1889 
Július 24. 
 ÁRPÁD-HÁZI SZENT KINGA 
 SZENT KRISZTINA 
 GIRÓKUTI FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1816 
 BAY ZOLTÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1900 
Július 25. 
 SZENT JAKAB 
 SZENT KRISTÓF 
 FELLNER JAKAB SZÜLETÉSNAPJA – 1722 
 SZILVAY KORNÉL SZÜLETÉSNAPJA – 1890 
Július 26. 
 SZENT ANNA ÉS SZENT JOÁKIM 
 BÉKESSY JENŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1874 
 DIÓSZEGHY DÁNIEL SZÜLETÉSNAPJA – 1900 
Július 27. 
 HÉT SZENT ALVÓ 
 SZAKÁTSY GYULA SZÜLETÉSNAPJA – 1897 
 EÖTVÖS LORÁND SZÜLETÉSNAPJA – 1848 
Július 28. 
 SZENT PANTALEON 
Július 29. 
 SZENT MÁRTA, MÁRIA ÉS LÁZÁR, AZ ÚR VENDÉGLÁTÓI 
 BORBÁS VINCE SZÜLETÉSNAPJA – 1844 
 KADICS OTTOKÁR SZÜLETÉSNAPJA – 1876 
Július 30. 
 ABDON-SZENNEN ÓKERESZTÉNY VÉRTANÚK 
Július 31. 
 A SEGESVÁRI ÜTKÖZET NAPJA, PETŐFI SÁNDOR HALÁLA – 1849 
 LOYOLAI SZENT IGNÁC 
 GORJANC IGNÁC SZÜLETÉSNAPJA – 1924 
 július Áv hónap 9. napja TISA BEÁV  

AUGUSZTUS – KISASSZONY HAVA – NYÁRUTÓ – ÚJ KENYÉR HAVA 

A régi római naptárban az év hatodik hónapja -sextilis- melyet azonban Octavianus Augustus császár a tanács által a maga nevére neveztetett. A név augeo igére emlékeztet s jelentése: az ország gyarapítója. A későbbi római császárok is viselték e címet, sőt néha nejeiket is megajándékozták vele (Augusta). E hónapot a kánikula havának tartják és a Nap a Szűz  jegyébe lép.
Augusztus 1. 
 VASAS SZENT PÉTER 
 LUG NAPJA 
 AZ ANYATEJES TÁPLÁLÁS VILÁGNAPJA 
 HEVESY GYÖRGY – 1885; KÉMIAI NOBEL-DÍJ: 1943 
 A FORINT BEVEZETÉSÉNEK NAPJA 
Augusztus 2. 
 SZENT ISTVÁN PÁPA 
 PORCIUNKULA 
 A CIGÁNY HOLOKAUSZT EMLÉKNAPJA 
 VARGA BÁLINT SZÜLETÉSNAPJA – 1891 
 BALOGH JOLÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1900 
Augusztus 3. 
 RÓTH MÁRTON SZÜLETÉSNAPJA – 1841 
 GEDEON TIHAMÉR SZÜLETÉSNAPJA – 1898 
Augusztus 4. 
 UTALÓ: SZENT DOMONKOS 
 SZTRÓKAY ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1869 
 FROMMER RUDOLF SZÜLETÉSNAPJA – 1868 
Augusztus 5. 
 SZŰZ MÁRIA RÓMAI FŐTEMPLOMA - HAVAS BOLDOGASSZONY 
 SZENT OSZVALD 
 JÓNÁS DÁVID SZÜLETÉSNAPJA – 1871 
Augusztus 6. 
 URUNK SZÍNEVÁLTOZÁSA 
 A NUKLEÁRIS FEGYVEREK BETILTÁSÁÉRT FOLYÓ HARC VILÁGNAPJA 
 CSIBY LŐRINC SZÜLETÉSNAPJA – 1849 
 HELLER ÁGOST SZÜLETÉSNAPJA – 1843 
Augusztus 7. 
 SZENT DONÁT 
 BELLA ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1940 
 KONDOR GUSZTÁV SZÜLETÉSNAPJA – 1825 
Augusztus 8. 
 SZENT DOMONKOS 
 KÖLCSEY FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1790 
Augusztus 9. 
 SZENT EMIGDIUS 
 A VILÁG BENNSZÜLÖTTEINEK NEMZETKÖZI NAPJA 
 VÍGH GYULA SZÜLETÉSNAPJA – 1889 
 BARDÓCZ LAJOS SZÜLETÉSNAPJA – 1832 
Augusztus 10. 
 SZENT LŐRINC 
 BANOVITS KAJETÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1841 
 ID. BODOLA LAJOS SZÜLETÉSNAPJA – 1825 
Augusztus 11. 
 ASSISI SZENT KLÁRA 
 MEGHAL HUNYADI JÁNOS, „A HADAK VILLÁMA” 
 BLÁTHY OTTÓ TITUSZ SZÜLETÉSNAPJA – 1860 
 NEOGRÁDY SÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA – 1894 
Augusztus 12. 
 UTALÓ: ASSISI SZENT KLÁRA 
 NEMZETKÖZI IFJÚSÁGI NAP 
 MÓRIK JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA – 1924 
Augusztus 13. 
 SZENT RADEGUNDIS 
 A VILÁGOSI FEGYVERLETÉTEL NAPJA – 1849 
 A BALKEZESEK VILÁGNAPJA  
 HÉRICS TÓTH JENŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1872 
 WESZPRÉMI ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1723 
Augusztus 14. 
 ÜRMÖSSY LAJOS SZÜLETÉSNAPJA – 1892 

  MÁRTIKA ÉS SANYIKA EGYBEKELÉSE A TORDAI HASADÉKBAN  - 2007

Augusztus 15. 
 NAGYBOLDOGASSZONY – SZŰZ MÁRIA MENNYBEVÉTELE 
 A REPÜLŐSÖK NAPJA 
 ANDRASOVSZKY JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA – 1889 
 FARBAKY ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1837 
Augusztus 16. 
 SZENT RÓKUS 
 SZENT JOACHIM 
 KOCH SÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA – 1896 
 TÁTRAY ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1893 
Augusztus 17. 
 FESZTY ADOLF SZÜLETÉSNAPJA – 1846 
 BENDEFY LÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA – 1904 
Augusztus 18. 
 SZENT ILONA 
 EURÓPA NAP MAGYARORSZÁGON 
 TAKÁCS JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1921 
 TURÁN PÁL SZÜLETÉSNAPJA – 1910 
Augusztus 19. 
 SZENT BERNÁT 
 GYÖRKI JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA – 1891 
 MÁNDY GYÖRGY SZÜLETÉSNAPJA – 1913 
Augusztus 20. 
 SZENT ISTVÁN KIRÁLY – AZ ALKOTMÁNYOSSÁG, JOGÁLLAMISÁG NAPJA – AZ ÚJ KENYÉR ÜNNEPE 
 GRUBY DÁVID SZÜLETÉSNAPJA – 1810 
Augusztus 21. 
 BRUST DÁVID SZÜLETÉSNAPJA – 1846 
 FORRÓ MAGDOLNA SZÜLETÉSNAPJA – 1904 
Augusztus 22. 
 A PESTI MAGYAR SZÍNHÁZ, A KÉSŐBBI NEMZETI SZÍNHÁZ MEGNYITÁSÁNAK NAPJA –1837 
 BEKE JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA – 1867 
 ALMÁSY LÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA – 1895 
 Augusztus 23. 
 A RABSZOLGAKERESKEDELEMRŐL ÉS ANNAK ELTÖRLÉSÉRŐL VALÓ MEGEMLÉKEZÉS NEMZETKÖZI NAPJA 
 BRENTÁN KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA – 1694 
 MEDGYASZAY ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1877 
Augusztus 23/24. SZŰZ HAVA 
Augusztus 24. 
 SZENT BERTALAN APOSTOL 
 RUZITSKA BÉLA SZÜLETÉSNAPJA – 1867 
Augusztus 25. 
 SZÁVA NÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA – 1921 
 FENICHEL SÁMUEL SZÜLETÉSNAPJA – 1868 
Augusztus 26. 
 JENEY ENDRE SZÜLETÉSNAPJA – 1891 
 BALOGH BÉLA SZÜLETÉSNAPJA – 1909 
Augusztus 27. 
 SZENT MÓNIKA 
 LECHNER ÖDÖN SZÜLETÉSNAPJA – 1845 
 TERLANDAY EMIL JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1866 
Augusztus 28. 
 SZENT ÁGOSTON 
 BRESZTOVSZKY BÉLA SZÜLETÉSNAPJA – 1872 
 LENHOSSÉK MIHÁLY SZÜLETÉSNAPJA – 1863 
Augusztus 29. 
 KERESZTELŐ SZENT JÁNOS VÉRTANÚSÁGA 
 A MOHÁCSI VÉSZ EMLÉKEZETE – 1526 
 A MAGYAR FOTOGRÁFIA NAPJA 
 BÍRÓ LAJOS SZÜLETÉSNAPJA – 1856 
 HÁRI PÁL SZÜLETÉSNAPJA – 1869 
Augusztus 30. 
 SZENCZI MOLNÁR ALBERT SZÜLETÉSNAPJA – 1574 
 POLLACK MIHÁLY SZÜLETÉSNAPJA – 1773 
Augusztus 31. 
 ÉRDI KRAUSZ GYÖRGY SZÜLETÉSNAPJA – 1899 
 BESSE JÁNOS KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA – 1765

SZEPTEMBER – SZENT MIHÁLY – ŐSZELŐ – FÖLDANYA HAVA 

A régi rómaiak hetedik hónapja, innen neve septem (hét). Nálunk a kilencedik hónap s a munkaszezon (tanítási év) kezdete. Petőfi szeptember végén már az elmúlás hangulatát érezte. Az első őszi harmincnapos hónap, melynek 22-23. napján a Nap a Mérleg  jegyébe s egyúttal az őszi napéjegypontba lép.
 SZÜRET 
 A VILÁG ELSŐ NEMZETKÖZI MŰSZAKI-TUDOMÁNYOS KONFERENCIÁJA ILLETVE EGYESÜLETÉNEK MEGALAKULÁSA – 1786 
Szeptember 1.
 SZENT EGYED 
 A II. VILÁGHÁBORÚ KITÖRÉSÉNEK EMLÉKNAPJA 
 ISKOLAKEZDÉS – TANÉVNYITÓ 
 HAJNAL ANTAL SZÜLETÉSNAPJA – 1838 
 KÖVESLIGETHY RADÓ SZÜLETÉSNAPJA – 1862 
 KRAUSZ LAJOS SZÜLETÉSNAPJA – 1844 
 VERESS FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1832 
 A PEST-SZOLNOK VASÚTVONAL MEGNYITÁSA – 1847 
Szeptember 2.
 HALTENBERGER MIHÁLY SZÜLETÉSNAPJA – 1888 
Szeptember 3.
 UTALÓ: NAGY SZENT GERGELY 
 SCHULEK ELEMÉR SZÜLETÉSNAPJA – 1893 
Szeptember 4.
 SZENT ROZÁLIA 
 HORVÁTH ANTAL SZÜLETÉSNAPJA – 1848 
 KEREKES JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA – 1924 
Szeptember 5.
 KARÁCSONYI LÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA – 1900 
 KRIPPEL MÓRIC SZÜLETÉSNAPJA – 1867 
Szeptember 6.
 HUTYRA FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1860 
 BLASKÓ GYÖRGY SZÜLETÉSNAPJA – 1914 
 HINTZ GYÖRGY SZÜLETÉSNAPJA – 1874 
 AZ ELSŐ ACETILÉNGÁZZAL MŰKÖDŐ KÖZVILÁGÍTÁS ÜZEMBEHELYEZÉSE – 1847 
Szeptember 7.
 KASSAI VÉRTANÚK 
 A TÖRÖK BUDA EMLÉKNAPJA 
 CSEH SÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA – 1914 
 ZAMARÓCZY JENŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1891 
 szeptember első vasárnapja BÁNYÁSZNAP MAGYARORSZÁGON 
Szeptember 8.
 SZENT ADORJÁN ÉS TÁRSAI 
 SZŰZ MÁRIA SZÜLETÉSE (KISBOLDOGASSZONY) - KISASSZONY NAPJA 
 AZ ÍRNI-OLVASNI TUDÁS NEMZETKÖZI NAPJA 
 A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS NAPJA 
 A FIZIOTERÁPIA VILÁGNAPJA 
 KELEMEN FRIGYES SZÜLETÉSNAPJA - 1924 
Szeptember 9.
 SAJÓ ELEMÉR SZÜLETÉSNAPJA – 1875 
 GUBÁNYI KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA – 1867 
Szeptember 10.
 TOLENTINÓI SZENT MIKLÓS 
 CSEK JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1916 
 KORBÉLY JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA – 1864 
 SIKÓ ATTILA SZÜLETÉSNAPJA – 1897 
 TELEGDI-RÓTH LAJOS SZÜLETÉSNAPJA – 1841 
Szeptember 11.
 SZENT PROTHUS ÉS JÁCINT 
 TELLYESNICZKY JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1864 
Szeptember 12.
 SZŰZ MÁRIA SZENT NEVE 
 PLATZ FERENC BONIFÁC SZÜLETÉSNAPJA – 1848 
 SZTRÓKAY PÁL SZÜLETÉSNAPJA – 1899 
Szeptember 13.
 ARANYSZÁJÚ SZENT JÁNOS 
 RAUSCH FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1743 
 ROLLER MÁTYÁS SZÜLETÉSNAPJA – 1840 
Szeptember 14.
 A SZENTKERESZT FÖLMAGASZTALÁSÁNAK ÜNNEPE 
 NOTBURGA TIROLI SZOLGÁLÓLÁNY 
 A KERESZTÉNY EGYSÉG NAPJA 
Szeptember 15.
 A FÁJDALMAS SZŰZ - HÉTFÁJDALMÚ SZŰZANYA 
 A MOZDONYVEZETŐK NAPJA 
 KOVÁCS GYULA SZÜLETÉSNAPJA – 1815 
 SZÉNÁS GYÖRGY SZÜLETÉSNAPJA – 1921 
szeptember második vagy harmadik hétvégéje  TAKARÍTÁSI VILÁGNAP 
szeptember harmadik keddje  A BÉKE NEMZETKÖZI NAPJA 
Szeptember 16.
 SZENT KORNÉL ÉS SZENT CIPRIÁN 
 AZ ÓZONPAJZS MEGŐRZÉSÉNEK NEMZETKÖZI NAPJA 
 A HANGZÁSKULTÚRA NAPJA 
 SZENT-GYÖRGYI ALBERT – 1893; ORVOSI-ÉLETTANI NOBEL-DÍJ: 1937 
 KISS ÁRPÁD SZÜLETÉSNAPJA – 1889 
 KOLOS RICHÁRD SZÜLETÉSNAPJA – 1904 
Szeptember 17.
 UTALÓ: SZENT LAMBERT 
 BOLDOG SALKAHÁZI SÁRA 
 PUSKÁS TIVADAR SZÜLETÉSNAPJA – 1844 
 KONEK FRIGYES SZÜLETÉSNAPJA – 1867 
 SCHLAUCH IMRE SZÜLETÉSNAPJA – 1840 
Szeptember 18.
 SZENT LAMBERT 
 A ROKKANTAK NAPJA 
 STAUB MÓRIC SZÜLETÉSNAPJA – 1842 
Szeptember 19.
 KOSSUTH LAJOS SZÜLETÉSNAPJA – 1802 
 VÁNDOR JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA – 1897 
Szeptember 20.
 SZENT EUSZTÁK 
 A GYERMEKEK VILÁGNAPJA 
 BIZTOSÍTÁSI VILÁGNAP 
 TAMÁSI ÁRON SZÜLETÉSNAPJA – 1897 
 BAUER MIHÁLY SZÜLETÉSNAPJA – 1874 
 BENYOVSZKY MÓRIC SZÜLETÉSNAPJA – 1741 
 BODROGI TIBOR SZÜLETÉSNAPJA – 1924 
 KALLINA MÓR SZÜLETÉSNAPJA – 1844 
 SÖPKÉZ SÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA – 1866 
Szeptember 21.
 SZENT MÁTÉ 
 UTALÓ: SZENT MÓRIC 
 A MAGYAR DRÁMA NAPJA 
 SZÉCHENYI ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1791 
 ALZHEIMER VILÁGNAP 
 AZ ELSŐ BALATONI GŐZHAJÓ ELINDULÁSA – 1846 
Szeptember 22.
 SZENT MÓRIC 
 AUTÓMENTES VILÁGNAP 
 FALUDY GYÖRGY SZÜLETÉSNAPJA – 1910 
 VEDRES ISTVÁN, „SZEGED SZÉCHENYIJE” SZÜLETÉSNAPJA – 1765 
szeptember harmadik hétvégéje
 „EURÓPAI ÖRÖKSÉG NAPOK – NYITOTT KAPUK” 
Szeptember 23.
 ŐSZI NAPÉJEGYENLŐSÉG 
 SZENT TEKLA 
 NEMZETKÖZI HULLADÉKGYŰJTŐ NAP 
 MÁNDI ANDOR SZÜLETÉSNAPJA – 1891 
 RAFFELSBERGER FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1793 
 RICHTER GEDEON SZÜLETÉSNAPJA – 1872 
Szeptember 24.
 MÉRLEG HAVA 
 SZENT GELLÉRT PÜSPÖK 
 A FEHÉR KENDŐ NAPJA 
 BERECZKI MÁTÉ, "A HAZAI GYÜMÖLCSÉSZET ATYJA" SZÜLETÉSNAPJA – 1824 
 KOVÁCS GYÖRGY SZÜLETÉSNAPJA – 1925 
 SCHÖPF-MEREI ÁGOSTON SZÜLETÉSNAPJA – 1804 
szeptember utolsó vasárnapja 
A SZÍV VILÁGNAPJA  
A HALLÁSSÉRÜLTEK VILÁGNAPJA 

Szeptember 25.
 FALLER JENŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1894 
 SÜSS NÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA – 1848 
 TÓTH MIKE MIHÁLY SZÜLETÉSNAPJA – 1838 
Szeptember 26.
 SZENT KOZMA ÉS SZENT DAMJÁN 
 SZENT JUSZTINA 
 A TISZTA HEGYEK NAPJA 
 AZ EURÓPAI NYELVEK NAPJA 
 HANTKEN MIKSA SZÜLETÉSNAPJA - 1821 
 RISZDORFER ÖDÖN SZÜLETÉSNAPJA – 1893 
Szeptember 27.
 UTALÓ: SZENT KOZMA ÉS SZENT DAMJÁN 
 PÁLI SZENT VINCE 
 IDEGENFORGALMI VILÁGNAP 
 SAÁGY ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1865 
 JÁNOSI MIKLÓS SZÜLETÉSNAPJA – 1701 
 KERPELY ANTAL SZÜLETÉSNAPJA – 1866 
 MOCSÁRY SÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA – 1841 
 AZ OLAJIPARI MÚZEUM MEGALAPÍTÁSA - 1967 
 AZ OPERAHÁZ MEGNYITÁSA – 1884 
 A VASKAPU-SZOROS MEGNYITÁSA – 1896 
Szeptember 28.
 SZENT VENCEL 
 SZENT FORSEUS PÜSPÖK 
 TOMPA MIHÁLY SZÜLETÉSNAPJA – 1817 
 ORMÁNDY MIKLÓS SZÜLETÉSNAPJA – 1846 
 SCHENZL GUIDÓ SZÜLETÉSNAPJA – 1823 
 TÖRŐ IMRE SZÜLETÉSNAPJA – 1900 
Szeptember 29.
 SZENT MIHÁLY, GÁBOR ÉS RAFAEL FŐANGYALOK 
 A PÁKOZDI CSATA – 1848 
 BÍRÓ LÁSZLÓ JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA – 1899 
 CSEH LAJOS SZÜLETÉSNAPJA – 1840 
 ŐSZI HÁLAADÁS AZ UNITÁRIUS EGYHÁZBAN 
szeptember utolsó hetében  TENGERÉSZETI VILÁGNAP 
Szeptember 30.
 SZENT JEROMOS 
 ELIE WIESEL – 1928; BÉKE NOBEL-DÍJ: 1986 
 A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK NAPJA MAGYARORSZÁGON 
 BENEDEK ELEK SZÜLETÉSNAPJA – 1859; A NÉPMESE NAPJA 
 GRÓSZ EMIL SZÜLETÉSNAPJA – 1865 
 HUGONNAY VILMA SZÜLETÉSNAPJA – 1847 
 MÓRA KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA – 1899 
 PFEIFER IGNÁC SZÜLETÉSNAPJA – 1868 
szeptember Tisri hónap 1. és 2. napja (szeptember 6. és október 5. között, csak hétfőre, keddre, csütörtökre vagy szombatra eshet)
 ROS HASANA – ZSIDÓ ÚJÉV 
szeptember Tisri hónap 10. napja (szeptember 15-től október 10-ig)
 JOM KIPPUR – ENGESZTELÉS NAPJA 
szeptember Tisri 15-21 (szeptember 20-tól október közepéig)
 SZUKKOT – SÁTOROS ÜNNEP 
szeptember Tisri hónap 22. és 23. napja (szeptember vége–október eleje) Torá
 SMINI ÁCERET ÉS SZIMCHÁT TORÁ  szeptember végén – változó dátummal

OKTÓBER – MINDSZENT HAVA – ŐSZHÓ – MAGVETŐ HAVA 

Nyolcadik hónapot számított a rómaiaknál (octo), nálunk a tizedik hónap. A 6. napján a hősi halált halt aradi vértanúkra emlékezünk. A Nap a Skorpió jegyébe lép.
október – Tisri hónap 1. és 2. napja (szeptember 6. és október 5. között)
 ROS HASANA – ZSIDÓ ÚJÉV 
október – Tisri hónap 10. napja (szeptember 15. és október 10. között)
 JOM KIPPUR – ENGESZTELÉS NAPJA 
október – Tisri hónap 22. és 23. napja (szeptember vége – október eleje)
 SMINI ÁCERET ÉS SZIMCHÁT TORÁ 
október – Tisri hónap 15-21. (szeptember 20. és október közepe között)
 SZUKKOT – SÁTOROS ÜNNEP  
 SZÜRET 
Október 1.
 LISIEUX-I SZENT TERÉZ 
 ZENEI VILÁGNAP 
 AZ IDŐSEK VILÁGNAPJA 
 DABIS LÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA – 1891 
 A FÖLDTANI INTÉZET ÁTADÁSA – 1899 
 KERÉKJÁRTÓ BÉLA SZÜLETÉSNAPJA – 1898 
október első hétfője  HABITAT VILÁGNAP 
október első hétvégéje  NEMZETKÖZI MADÁRMEGFIGYELŐ NAPOK 
október első vasárnapja  A HEPATITIS VILÁGNAPJA 
október eleje  GYALOGLÓ VILÁGNAP 
Október 2.
 SZENT ŐRZŐANGYALOK 
 BARLAI BÉLA SZÜLETÉSNAPJA – 1870 
Október 3.
 BARBARITS LAJOS SZÜLETÉSNAPJA – 1899 
 HAYNALD LAJOS SZÜLETÉSNAPJA – 1816 
 SÁRVÁRY PÁL SZÜLETÉSNAPJA – 1765 
Október 4.
 ASSISI SZENT FERENC 
 AZ ÁLLATOK VILÁGNAPJA 
 PÁZMÁNY PÉTER SZÜLETÉSNAPJA – 1570 
 A FERENC JÓZSEF HÍD ÁTADÁSA – 1896 
 POSNER KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA – 1822 
 ZUBER FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1874 
október 4-től 10-éig.  A VILÁGŰR HETE 
Október 5.
 A PEDAGÓGUSJOGOK VILÁGNAPJA 
 WALLENBERG-NAP 
 CZEKELIUS AURÉL SZÜLETÉSNAPJA – 1844 
 FUSS MIHÁLY SZÜLETÉSNAPJA – 1814 
 HEGEDŰS ÁRMIN SZÜLETÉSNAPJA – 1869 
 XÁNTUS JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1825 
Október 6.
 AZ ARADI VÉRTANÚK EMLÉKNAPJA – GRÓF BATTHYÁNY LAJOS KIVÉGZÉSÉNEK NAPJA – NEMZETI GYÁSZNAP 
 SZENT BRÚNÓ 
 ÁBRAHÁM NAPJA 
 AZ ÉPÍTÉSZEK VILÁGNAPJA 
 SZÉCSI ZSIGMOND SZÜLETÉSNAPJA – 1841 
Október 7.
 RÓZSAFÜZÉR KIRÁLYNŐJE 
 DORNER GYULA SZÜLETÉSNAPJA – 1866 
Október 8.
 SZŰZ MÁRIA, MAGYAROK NAGYASSZONYA 
 SZENT THAIS 
 VENDEL MIKLÓS SZÜLETÉSNAPJA – 1896 
 október második szerdája A TERMÉSZETI KATASZTRÓFÁK CSÖKKENTÉSÉNEK VILÁGNAPJA 
 október második csütörtökje A LÁTÁS VILÁGNAPJA 
Október 9.
 SZENT DÉNES 
 POSTAI VILÁGNAP 
 CSABA LÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA – 1924 
 ÉBER ERNŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1874 
 KATONA MIHÁLY SZÜLETÉSNAPJA – 1764 
 SEGNER JÁNOS ANDRÁS, A „TURBINA ATYJA” SZÜLETÉSNAPJA – 1704 
október második péntekje  A TOJÁS VILÁGNAPJA 
Október 10.
 A LELKI EGÉSZSÉG VILÁGNAPJA 
 FLÓR FERENC, A „LEGMAGYARABB MAGYAR ORVOS” SZÜLETÉSNAPJA – 1809 
 TORMAY BÉLA SZÜLETÉSNAPJA – 1839 
Október 11.
 HAAR ALFRÉD SZÜLETÉSNAPJA – 1885 
 KAISER KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA – 1864 
 KERPELY KÁLMÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1864 
Október 12.
 AZ EURÓPAI KULTÚRA NAPJA 
 BENE FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1775 
 BITTÓ BÉLA SZÜLETÉSNAPJA – 1865 
 TULOGDI JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1891 
 WEICHINGER KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA – 1893 
Október 13.
 SZENT KÁLMÁN ÍR ZARÁNDOK 
 HENSZLMANN IMRE SZÜLETÉSNAPJA – 1813 
 BUDAPESTEN MEGKEZDŐDÖTT A KÖZCÉLÚ VILLAMOS ENERGIA SZOLGÁLTATÁS – 1893 
Október 14.
 SZENT I. KALLIXTUSZ 
 SZABVÁNYOSÍTÁSI VILÁGNAP 
 ANDERKÓ AURÉL SZÜLETÉSNAPJA – 1869 
 KIENITZ VILMOS SZÜLETÉSNAPJA – 1889 
 KOSZTKA KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA – 1814 
 SCHICKEDANZ ALBERT SZÜLETÉSNAPJA – 1846 
 TANGL KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA – 1869 
 TÖRÖK JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA – 1813 
Október 15.
 AVILAI SZENT TERÉZ 
 A LÁTÁSSÉRÜLTEK NEMZETKÖZI NAPJA / A FEHÉR BOT NAPJA 
 MEGINDULT AZ UTASOKAT IS SZÁLLÍTÓ LÓFOGATÚ POSTAKOCSI (DELIZSÁNSZ) FORGALOM – 1750 
 MARCHART JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA – 1896 
 PANTOCSEK JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA – 1846 
Október 16.
 SZENT HEDVIG SZILÉZIAI HERCEGNŐ 
 SZENT GÁL 
 ÉLELMEZÉSI VILÁGNAP 
 A KENYÉR VILÁGNAPJA 
 SIPOS PÁL SZÜLETÉSNAPJA – 1759 
 BAROSS LÁSZLÓ, A „BÁNKÚTI BÚZÁK ATYJA” SZÜLETÉSNAPJA – 1865 
 JORDÁN KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA – 1871 
 SÁMSONDI KISS BÉLA, A SZÖVETSZERKEZETES ÉPÍTÉSI RENDSZER KIDOLGOZÓJÁNAK SZÜLETÉSNAPJA – 1899 
Október 17.
 ANTIOCHIAI SZENT IGNÁC 
 UTALÓ – SZENT HEDVIG SZILÉZIAI HERCEGNŐ 
 UTALÓ – ZSUZSANNA 
 DEÁK FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1803 
 A SZEGÉNYSÉG ELLENI KÜZDELEM VILÁGNAPJA 
 ZEMPLÉN GYŐZŐ, A LÖKÉSHULLÁMOK ELMÉLETÉNEK KIDOLGOZÓJA SZÜLETÉSNAPJA – 1879 
Október 18.
 SZENT LUKÁCS EVANGÉLISTA 
 ALMÁSI BALOGH PÁL SZÜLETÉSNAPJA – 1794 
 DÁVID LAJOS SZÜLETÉSNAPJA – 1889 
 BEYTHE ANDRÁS SZÜLETÉSNAPJA – 1564 
 DUGONICS ANDRÁS, A MAGYAR MATEMATIKAI MŰNYELV MEGTEREMTŐJE ÉS A MAGYAR REGÉNYÍRÁS ÚTTÖRŐJE SZÜLETÉSNAPJA – 1740 
 AZ ÓBUDAI GÁZGYÁR ÜZEMBE HELYEZÉSE – 1913 
 RHORER LÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA – 1874 
Október 19.
 A GELLÉRTHEGYI CSILLAGVIZSGÁLÓ FELAVATÁSA – 1815 
 PFEIFFER MIHÁLY SZÜLETÉSNAPJA – 1721 
Október 20.
 SZENT VENDEL 
 BALASSI BÁLINT SZÜLETÉSNAPJA – 1554 
 A CSONTRITKULÁS VILÁGNAPJA 
 A MAI NÉPRAJZI MÚZEUM ÉPÜLETÉNEK ÁTADÁSA – 1896 
 BÖCKH JÁNOS, A HAZAI KŐOLAJKUTATÁSOK MEGSZERVEZŐJE SZÜLETÉSNAPJA – 1840 
 GERSTER BÉLA SZÜLETÉSNAPJA – 1850 
Október 21.
 SZENT ORSOLYA 
 SZENT KORDULA 
 SZENT HYLARION 
 KRÚDY GYULA SZÜLETÉSNAPJA – 1878 
 FÖLDÜNKÉRT VILÁGNAP 
 MOESZ GUSZTÁV SZÜLETÉSNAPJA – 1873 
 PÁLFY MÓRIC SZÜLETÉSNAPJA – 1871 
 SZŐKE BÉLA SZÜLETÉSNAPJA – 1894 
 TIMKÓ IMRE SZÜLETÉSNAPJA – 1875 
Október 22.
 SZENT SZEVÉRUS 
 UTALÓ – SZENT KORDULA 
 LISZT FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1811 
 CSIKI ERNŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1875 
 KÜZDÉNYI SZILÁRD SZÜLETÉSNAPJA – 1867 
 SZALAY SÁNDOR, A DEBRECENI MAGFIZIKAI ISKOLA MEGALAPÍTÓJA SZÜLETÉSNAPJA – 1909 
október negyedik hétfője  AZ ISKOLAI KÖNYVTÁRAK NAPJA 
Október 23.
 AZ 1956. ÉVI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC KEZDETÉNEK ÉS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 1989. ÉVI KIKIÁLTÁSÁNAK NAPJA 
 KAPISZTRÁN SZENT JÁNOS 
 BERETZK PÉTER SZÜLETÉSNAPJA – 1894 
Október 24.
 UTALÓ – RAFAEL FŐANGYAL 
 A MAGYAR OPERETT NAPJA 
 TÓTH ÁGOSTON SZÜLETÉSNAPJA – 1812 
 AZ ENSZ NAPJA 
 A FEJLŐDÉSRŐL VALÓ TÁJÉKOZTATÁS VILÁGNAPJA 
 A LEFEGYVERZÉS HETE 
október 24/25. SKORPIÓ HAVA 
október utolsó szombatjáról vasárnapra virradó éjszaka  A NYÁRI IDŐSZÁMÍTÁS VÉGE 
Október 25.
 KRISPIN, ÓKERESZTÉNY VÉRTANÚ 
 AZ ELSŐ MAGYAR HIVATALOS SZÍNIELŐADÁS NAPJA – 1790 
 AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM ÁTADÁSA – 1896 
 ZATYKÓ IMRE SZÜLETÉSNAPJA – 1900 
Október 26.
 SZENT DÖMÖTÖR 
 KENESSEY BÉLA SZÜLETÉSNAPJA – 1866 
 ZEMPLÉN GÉZA SZÜLETÉSNAPJA – 1883 
Október 27.
 KAZINCZY FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1759 
 DÉRI MIKSA, A ZÁRT VASMAGÚ TRANSZFORMÁTOR EGYIK FELTALÁLÓJA SZÜLETÉSNAPJA – 1854 
 FEHÉR DÁNIEL SZÜLETÉSNAPJA – 1890 
 HAJTS LAJOS SZÜLETÉSNAPJA – 1866 
 MÖLLER KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA – 1894 
Október 28.
 SZENT SIMON ÉS JÚDÁS APOSTOLOK 
 KORMOS ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1923 
 A RUBIK-KOCKA MAGYAR SZABADALMI BEJELENTÉSÉNEK KÖZZÉTÉTELE – 1976 
 CSIBA ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1673 
 DADAY ANDRÁS SZÜLETÉSNAPJA – 1889 
 SZENTMÁRTONY IGNÁC SZÜLETÉSNAPJA – 1718 
Október 29.
 STEINDL IMRE, AZ ORSZÁGHÁZ TERVEZŐJE SZÜLETÉSNAPJA – 1839 
 DETRE LÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA – 1874 
október utolsó munkanapja  TAKARÉKOSSÁGI VILÁGNAP 
Október 30.
 HERMANN MIKSA SZÜLETÉSNAPJA – 1868 
 KLASZ MÁRTON SZÜLETÉSNAPJA – 1819 
Október 31.
 SZENT WOLFGANG 
 A REFORMÁCIÓ EMLÉKNAPJA 
 POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM MAGYARORSZÁGON – "ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM" 
 JÁMBOR LAJOS SZÜLETÉSNAPJA – 1869 
 KANDÓ KÁLMÁN FÁZISVÁLTÓS PRÓBAMOZDONYÁNAK ELSŐ MAGYARORSZÁGI PRÓBAFUTÁSA – 1923

NOVEMBER – SZENT ANDRÁS HAVA – ŐSZUTÓ – ENYÉSZET HAVA 

A latin novem (kilenc) szóból, mert a régi római naptárban a kilencedik hónap volt; nálunk a tizenegyedik. A Magyar Tudományos Akadémiát e hónapban alapította Széchenyi István gróf s a Nemzeti Múzeumot annak atyja, Széchenyi Ferenc gróf. A Nap a Nyilas jegyébe lép.
 Kiszlév hónap 25. napjától nyolc napon át (november vége – december)
 CHANUKA 
November 1.
 MINDENSZENTEK 
 THÉK ENDRE SZÜLETÉSNAPJA – 1842 
 SCHLESINGER LAJOS SZÜLETÉSNAPJA – 1864 
 LIPPAI JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1606 
 TELEKI SÁMUEL SZÜLETÉSNAPJA – 1845 
 BRUCKNER GYŐZŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1900 
 MEGKEZDTE MŰKÖDÉSÉT A JÓZSEF IPARTANODA – 1846 
November 2.
 HALOTTAK NAPJA 
 ILLYÉS GYULA SZÜLETÉSNAPJA – 1902 
 DIVALD KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA – 1830 
November 3.
 SZENT HUBERTUS 
 A MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA 
 A MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG (A KÉSŐBBI MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA) SZÜLETÉSNAPJA – 1825 
 A JAPÁN KULTÚRA NAPJA 
 BOLYAI JÁNOS LEVELE APJÁHOZ KORSZAKALKOTÓ FELISMERÉSÉRŐL – 1823 
 VÉRTES LÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA – 1914 
 MÁRFÖLDY ALADÁR SZÜLETÉSNAPJA – 1893 
 BUCHHOLTZ GYÖRGY SZÜLETÉSNAPJA – 1688 
 RÉTHY MÓR SZÜLETÉSNAPJA – 1848 
 SCHWARZ DÁVID LÉGHAJÓ-KONSTRUKCIÓJÁNAK SIKERES FELSZÁLLÁSA – 1897 
November 4.
 BORROMEI SZENT KÁROLY 
 AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC LEVERÉSÉNEK GYÁSZNAPJA 
 LÓCZY LAJOS SZÜLETÉSNAPJA – 1849 
 JAKAB DEZSŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1864 
 PAPP KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA – 1873 
November 5.
 ÁRPÁD-HÁZI SZENT IMRE 
 RADÓ SÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA – 1899 
 LAKATOS IMRE SZÜLETÉSNAPJA – 1922 
 SUTÁK JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA – 1865 
 HANSTADTI LANG NEPOMUK JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1770 
November 6.
 SZENT LÉNÁRT 
 NEMZETKÖZI NAP A KÖRNYEZET HÁBORÚ ÉS FEGYVERES KONFLIKTUS SORÁN TÖRTÉNŐ KIFOSZTÁSÁNAK MEGELŐZÉSÉÉRT 
 GANZ ÁBRAHÁM SZÜLETÉSNAPJA – 1814 
November 7.
 ERKEL FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1810 
 AZ ÁRPÁD HÍD FELAVATÁSA – 1950 
 AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI EJTŐERNYŐS UGRÁS – 1920 
November 8.
 A NÉGY MEGKORONÁZOTT 
 VÁROSOK NAPJA 
 BERECZKY ENDRE SZÜLETÉSNAPJA – 1896 
November 9.
 A LATERÁNI BAZILIKA FELSZENTELÉSÉNEK ÜNNEPE 
 KERTÉSZ IMRE SZÜLETÉSNAPJA – 1929; IRODALMI NOBEL-DÍJ: 2002 
 ZORKÓCZY SAMU SZÜLETÉSNAPJA – 1869 
 KOVÁCS JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1816 
 MOSKOVITS MIKLÓS SZÜLETÉSNAPJA – 1875 
 FISCHER DÁNIEL SZÜLETÉSNAPJA – 1695 
November 10.
 NAGY SZENT LEÓ PÁPA 
 NEMZETKÖZI IFJÚSÁGI VILÁGNAP 
 A TUDOMÁNY VILÁGNAPJA A BÉKÉÉRT ÉS A FEJLŐDÉSÉRT 
 TETMAJER ALFRÉD SZÜLETÉSNAPJA – 1889 
November 11.
 SZENT MÁRTON 
 KATONA JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA – 1791 
November 12.
 SZENT JOZAFÁT 
 MINŐSÉGÜGYI VILÁGNAP 
 A SZOCIÁLIS AKCIÓ NEMZETKÖZI NAPJA 
 EÖTVÖS LORÁND AKADÉMIAI ELŐADÁSA A GRAVITÁCIÓRÓL – 1888 
 BÖLCSKEI ELEMÉR, AZ ELSŐ HAZAI ALUMÍNIUMHÍD TERVEZŐJÉNEK SZÜLETÉSNAPJA – 1917 
November 13.
 A MAGYAR SZENTEK EMLÉKNAPJA 
 ÁRPÁD-HÁZI BOLDOG ERZSÉBET ÖZVEGY 
 SZENT GERTRUD 
 SZENT BERECK 
 HATÁR GYŐZŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1914 
 BERTALAN KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA – 1914 
 MAGYAR LÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA – 1818 
 HERMANN EMIL GUSZTÁV SZÜLETÉSNAPJA – 1840 
 KLEBELSBERG KUNÓ SZÜLETÉSNAPJA – 1875 
November 14.
 HIDEGGEL HÁLÓ SZENT PÁL 
 ÁPRILY LAJOS SZÜLETÉSNAPJA – 1887 
 DIABETES VILÁGNAP 
 WILCKENS HENRIK DÁVID, A MAGYARORSZÁGI ERDÉSZETI FELSŐOKTATÁS MEGTEREMTŐJÉNEK SZÜLETÉSNAPJA – 1763 
November 15.
 SZENT LIPÓT 
 DÁVID FERENC HALÁLA NAPJA – 1579 
 PÉCZELY ANTAL SZÜLETÉSNAPJA – 1894 
 PÓCZA JENŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1915 
November 16.
 A TOLERANCIA NEMZETKÖZI NAPJA 
 KOSSUTH FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1841 
 TREITZ PÉTER SZÜLETÉSNAPJA – 1866 
november harmadik csütörtökje  FÜSTMENTES NAP 
November 17.
 SZENT ÁNYOS 
 BUDAPEST ÜNNEPNAPJA 
 CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY SZÜLETÉSNAPJA – 1773 
 WIGNER JENŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1902; FIZIKAI NOBEL-DÍJ: 1963 
 SELÉNYI PÁL SZÜLETÉSNAPJA – 1884 
 PEKÁR DEZSŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1873 
november harmadik hete  A MAGYAR NÉPDAL ÉS NÉPKÖLTÉSZET HETE 
November 18.
 AZ EÖTVÖS LORÁND GEOFIZIKAI INTÉZET MEGALAKULÁSA – 1919 
 A NŐK EGYETEMI TANULMÁNYAINAK ENGEDÉLYEZÉSE – 1895
 KECZKÉS KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA – 1799 
 JENDRASSIK JENŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1824 
 KÖLESÉRI SÁMUEL SZÜLETÉSNAPJA – 1663 
November 19.
 ÁRPÁD-HÁZI SZENT ERZSÉBET 
 SCHULEK FRIGYES SZÜLETÉSNAPJA – 1841 
 NÉMETH ENDRE SZÜLETÉSNAPJA – 1891 
 KÉZDI ÁRPÁD SZÜLETÉSNAPJA – 1919 
 BOROS ÁDÁM SZÜLETÉSNAPJA – 1900 
November 20.
 AFRIKA IPAROSÍTÁSÁNAK NAPJA 
 IFJÚ ZENEBARÁTOK VILÁGNAPJA 
 A GYERMEKEK JOGÁNAK VILÁGNAPJA 
 AZ AJKAI TIMFÖLDGYÁR ÉS ALUMÍNIUMKOHÓ MŰKÖDÉSÉNEK KEZDETE – 1942 
 A SZEGEDI DUGONICS TÁRSASÁG MEGALAKULÁSA – 1892 
 SINA GYÖRGY SZÜLETÉSNAPJA – 1782 
November 21.
 SZŰZ MÁRIA BEMUTATÁSA
 A FILOZÓFIA NAPJA 
 A TELEVÍZIÓ VILÁGNAPJA 
 HATVANI ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1718 
 BEREGSZÁSZI (NAGY) PÁL SZÜLETÉSNAPJA – 1790 
November 22.
 SZENT CECÍLIA 
 A MAGYAR KÖZOKTATÁS NAPJA 
 ADY ENDRE SZÜLETÉSNAPJA – 1877 
November – advent előtti utolsó vasárnap
 AZ EGYHÁZI ÉV VÉGE – KRISZTUS KIRÁLY 
November 23.
 NYILAS HAVA 
 SZENT KELEMEN PÁPA 
 KEŐD JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA – 1839 
 THANHOFFER LAJOS SZÜLETÉSNAPJA – 1843 
November 24.
 HUSZONNÉGY VÉN 
 LECHNER EGON SZÜLETÉSNAPJA – 1890 
November 25.
 ALEXANDRIAI SZENT KATALIN 
 A MAGYAR LABDARÚGÁS NAPJA 
 A NŐK ELLENI ERŐSZAK MEGSZÜNTETÉSÉNEK VILÁGNAPJA 
 LÁNYI BÉLA SZÜLETÉSNAPJA – 1894 
 PÖSCHL IMRE SZÜLETÉSNAPJA – 1871 
 TIRINGER FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1875 
 PUTNOKY LÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA – 1888 
November 26.
 BABITS MIHÁLY SZÜLETÉSNAPJA – 1883 
 STEIN AURÉL SZÜLETÉSNAPJA – 1862 
 SCHÜBERSZKY KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA – 1863 
November 27.
 PILINSZKY JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1921 
 VÉRADÓK NAPJA 
 HOFMANN KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA – 1839 
 FINKEY JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA – 1889 
 ABODY ELŐD SZÜLETÉSNAPJA – 1896 
 KOMORNOKI LÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA – 1921 
 BALOGH LÓRÁNT SZÜLETÉSNAPJA – 1869 
November 28.
 SOMLYÓ GYÖRGY SZÜLETÉSNAPJA – 1920 
 NAGY ERNŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1917 
November 29.
 A PALESZTIN SZOLIDARÍTÁS NEMZETKÖZI NAPJA 
 SZELE MIHÁLY SZÜLETÉSNAPJA – 1896 
 ALTENBURGER GYULA SZÜLETÉSNAPJA – 1866 
 KISS IMRE SZÜLETÉSNAPJA – 1775 
November 30.
 SZENT ANDRÁS APOSTOL 
 A MAGYAR AUTOMOBIL CLUB MEGALAKULÁSA – 1900 
 BALLÓ MÁTYÁS SZÜLETÉSNAPJA – 1844 
 VÁLYI K. ANDRÁS SZÜLETÉSNAPJA – 1764 
 HEIM PÁL SZÜLETÉSNAPJA – 1876 
 HŐGYES ENDRE SZÜLETÉSNAPJA – 1847 
november utolsó péntekje
 NEMZETKÖZI NE VÁSÁROLJ SEMMIT! NAP 
 ADVENT 

 DECEMBER – KARÁCSONY HAVA – TÉLELŐ – ÁLOM HAVA 

A Romulus által beosztott római év tizedik hónapja volt (decem). Mikor Numa a januárral és februárral megtoldva tizenkét hónapot csinált, akkor december a végére szorult az évnek. Nagy Károly szent hónapnak nevezte el decembert a nagykarácsonyi ünnepek alapján, amelyek az áhitatos szívek örömnapjaiból állnak. 21-ével kezdődik csillagászatilag a tél. A Nap a Bak  jegyébe lép.
  ADVENT 
December 1.
 SZENT ELIGIUS
 A MAGYAR RÁDIÓZÁS NAPJA 
 AZ AIDS ELLENI VILÁGNAP 
 A BÉKÉÉRT BEBÖRTÖNZÖTTEK NEMZETKÖZI NAPJA
 VÖRÖSMARTY MIHÁLY SZÜLETÉSNAPJA – 1800 
 BORBÉLY LAJOS SZÜLETÉSNAPJA – 1843 
 INKEY BÉLA SZÜLETÉSNAPJA – 1847 
December 2.
 A SZTÓMÁSOK VILÁGNAPJA 
 A RABSZOLGASÁG FELSZÁMOLÁSÁNAK VILÁGNAPJA 
 POSEWITZ TIVADAR SZÜLETÉSNAPJA – 1850 
December 3.
 XAVÉRI SZENT FERENC 
 A FOGYATÉKOS EMBEREK NEMZETKÖZI NAPJA 
 AZ ELSŐ MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG MEGALAKULÁSA – 1793 
 ZIMMERMANN ÁGOSTON SZÜLETÉSNAPJA – 1875 
 GÁBORI MIKLÓS SZÜLETÉSNAPJA – 1925 
December 4.
 SZENT BORBÁLA NAPJA – BÁNYÁSZNAP MAGYARORSZÁGON 
 TOMCSÁNYI ÁDÁM SZÜLETÉSNAPJA – 1755 
December 5.
 A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS FEJLŐDÉS ÖNKÉNTESEINEK VILÁGNAPJA 
 FIALOWSZKI LAJOS SZÜLETÉSNAPJA – 1846 
 JELITAI JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA – 1889 
 PETRIK LAJOS SZÜLETÉSNAPJA – 1851 
 December 6.
 SZENT MIKLÓS – "MIKULÁS NAPJA" 
 GOLDMARK PÉTER KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA – 1906 
 MECHWART ANDRÁS SZÜLETÉSNAPJA – 1834 
 AUGUSTINI KERESZTÉLY SZÜLETÉSNAPJA – 1598 
 NAGY DEZSŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1841 
 FRÖHLICH PÁL SZÜLETÉSNAPJA – 1889 
 SZEGEDI SÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA – 1921 
 NAGY KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA – 1797 
 CSÁSZÁR ELEMÉR SZÜLETÉSNAPJA – 1891 
 ENTZ FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1805 
December 7.
 SZENT AMBRUS 
 A NEMZETKÖZI POLGÁRI REPÜLÉS NAPJA 
 SCHWARZ DÁVID SZÜLETÉSNAPJA – 1850 
 KEPES GYULA SZÜLETÉSNAPJA – 1847 
December 8.
 SZŰZ MÁRIA SZEPLŐTELEN FOGANTATÁSA 
 PEKÁR IMRE SZÜLETÉSNAPJA – 1838 
 HILD JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA – 1789 
 December 9.
 A LABDARÚGÁS VILÁGNAPJA 
 LIPTHAY SÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA – 1847 
 AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET MEGALAKULÁSA – 1866 
December 10.
 AZ EMBERI JOGOK NAPJA
 KORÁNYI FRIGYES SZÜLETÉSNAPJA – 1827 
 PETZ ALADÁR SZÜLETÉSNAPJA – 1888 
 PACSÉRY IMRE SZÜLETÉSNAPJA – 1900 
 ANGELI LAMBERT SZÜLETÉSNAPJA – 1916 
 PATAI IMRE SZÜLETÉSNAPJA – 1894 
 KONDÉR ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1897 
 HÜNNINGER ADOLF SZÜLETÉSNAPJA – 1849 
December 11.
 NEMZETKÖZI HEGY NAP 
 AZ MTA PALOTA FELAVATÁSA – 1865 
 PATTANTYÚS-ÁBRAHÁM GÉZA SZÜLETÉSNAPJA – 1885 
 HORÁNSZKY NÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA – 1899 
December 12.
 PICK MÁRK SZÜLETÉSNAPJA – 1843 
 TELKES MÁRIA SZÜLETÉSNAPJA – 1900 
 DARVAI MÓR SZÜLETÉSNAPJA – 1849 
 TÓTH JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1899 
December 13.
 SZENT LÚCIA – "LUCA NAPJA"  
 SZENT OTTÍLIA 
 SZENT JODOK 
 KOLBÁNYI GÉZA SZÜLETÉSNAPJA – 1863 
 OBERMAYER ERNŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1888 
 PÓLYA GYÖRGY SZÜLETÉSNAPJA – 1887 
December 14.
 KERESZTES SZENT JÁNOS 
 SZENT NICASIUS 
 A HŰSÉG NAPJA MAGYARO
 KARDOS LAJOS SZÜLETÉSN
 SCHEFFER VIKTOR SZÜLETÉSNAPJA – 1900 
 December 15.
 BOLYAI JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1802 
 BÁRTFAY (PACZONA) JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA – 1865 
 December 16.
 KODÁLY ZOLTÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1882 
 A MAGYAR KÓRUSOK NAPJA
 A VASÚTI ÖSSZEKÖTTETÉS LÉTREJÖTTE PEST ÉS BÉCS KÖZÖTT – 1850 
 A CORVIN FILMSZÍNHÁZ FELAVATÁSA –1922 
 KÓS KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA – 1883 
 KŐNIG GYULA SZÜLETÉSNAPJA – 1849 
 GYULAI ZOLTÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1887 
 December 17.
 SZENT LÁZÁR 
 HALÁSZ ANDRÁS SZÜLETÉSTORKOS JUSTUS JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1699 
December 18. 
 AZ EMIGRÁNSOK NEMZETKÖZI NAPJA 
 A KISEBBSÉGEK NAPJA MAGYARORSZÁGON 
 BOGDÁNFY ÖDÖN SZÜLETÉSNAPJA – 1863 
 STÜHMER FRIGYES SZÜLETÉSNAPJA – 1843 
 BALLA ANTAL SZÜLETÉSNAPJA – 1739 
 SZABADY JENŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1891 
December 19.
 SZILÁRD LEÓ ÉS ENRICO FERMI ATOMREAKTORRA VONATKOZÓ SZABADALMI BEJELENTÉSE: AMERIKAI SZABADALMI HIVATAL – 1944 
 PAVLICS FERENC HOLDJÁRÓ JÁRMŰVÉNEK ELSŐ ÚTJA A HOLD FELSZÍNÉN – 1972 
 VIDATS ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1802 
December 20.
 UTALÓ – ANTIOCHIAI SZENT IGNÁC 
 THAN KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA – 1834 
 SCHEDIUS LAJOS SZÜLETÉSNAPJA – 1768 
 BENKŐ JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA – 1740 
 BORSOS JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA – 1821 
December 21.
 TÉLI NAPFORDULÓ; A CSILLAGÁSZATI TÉL KEZDETE 
 AZ IDEIGLENES NEMZETGYŰLÉS ÖSSZEÜLÉSÉNEK NAPJA / A DEMOKRATIKUS MAGYARORSZÁG ÜNNEPE 
 SZENT ("HITETLEN") TAMÁS APOSTOL 
 FÖLDI JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1755 
 KOGUTOWICZ MANÓ SZÜLETÉSNAPJA – 1851 
 FORSTER GYULA SZÜLETÉSNAPJA – 1846 
December 22.
 PETRI GYÖRGY SZÜLETÉSNAPJA – 1943 
 SEMSEY ANDOR SZÜLETÉSNAPJA – 1833 
 BAKÓ GÁBOR SZÜLETÉSNAPJA – 1871 
 BRÓDY IMRE SZÜLETÉSNAPJA – 1891 
 december 22/23. BAK HAVA 
December 23.
 MÁNDY IVÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1918 
 PAUER JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1846 
December 24.
 ÁDÁM ÉS ÉVA – "SZENTESTE" 
 PEREGI SÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA – 1916 
December 25.
 KARÁCSONY – JÉZUS KRISZTUS SZÜLETÉSE 
 SZENT ANASZTÁZIA 
 KURLÄNDER IGNÁC SZÜLETÉSNAPJA – 1846 
December 26.
 KARÁCSONY MÁSNAPJA 
 SZENT ISTVÁN DIAKÓNUS 
 A PESTI HENGERMALOM TÁRSASÁG MEGALAKULÁSA – 1838 
 BORN IGNÁC SZÜLETÉSNAPJA – 1742 
 GÖNCZY PÁL SZÜLETÉSNAPJA – 1817 
 HOLLÓSY JUSTINIÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1819 
 SCHULEK JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1872 
 RÓTH MIKSA SZÜLETÉSNAPJA – 1865 
 december Karácsony utáni első vasárnap SZENT CSALÁD VASÁRNAPJA 
December 27.
 SZENT JÁNOS APOSTOL 
 SZÉCHY KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA – 1903 
 KABAY JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1896 
December 28.
 APRÓSZENTEK 
 BUCHOLTZ JAKAB SZÜLETÉSNAPJA – 1696 
 NEUMANN JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1903 
 MIHALIK JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1818 
December 29.
 SZENT DÁVID KIRÁLY 
 BECKET SZENT TAMÁS 
 DIÓSZEGI SÁMUEL SZÜLETÉSNAPJA – 1760 
December 30.
 A NYUGATI FŐCSATORNA ÜZEMBE HELYEZÉSE – 1965 
 DANCZA JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1899 
 SCHEIBER VILMOS SZÜLETÉSNAPJA – 1889 
 BEDŐ ALBERT SZÜLETÉSNAPJA – 1839 
December 31.
 SZENT SZILVESZTER PÁPA – "SZILVESZTER" 
 BODNÁR JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1889 
 GREGUSS PÁL SZÜLETÉSNAPJA – 1889 
 LITTKE AURÉL SZÜLETÉSNAPJA – 1872

Fontos dátumok Magyarország történelmében:

1000 - a magyar állam megalapítása az ország első királya, István alatt.

1308 - 1437 - A központi hatalom megerősítése.

1541 - a törökök beveszik Budát. Az ország 3 részre szakad: a Habsburgok elfoglalják (bekebelezik) a nyugati részt, Magyarország középső része a törökök közvetlen ellenőrzése alá kerül, mialatt a Tiszától keletre levő részen az Erdélyi Fejedelemség jön létre.

1711 - 1848 - osztrák uralom.

1867 - a körülbelül fél évszázadig tartó Osztrák-Magyar Monarchia létrehozása.

1914 - Magyarország részt vesz az I. világháborúban a német birodalom oldalán. A Magyar Köztársaság megalapítása november 16-án.

1938 - szövetség Nácinémetországgal.

1941 - hadüzenet a Szovjetuniónak.

1944 - az ország elfoglalása a német csapatok által. Számtalan magyar zsidót, cigányt deportálnak. Hadüzenet Németországnak decemberben.

1945 - a Vörös Hadsereg elfoglalja Budapestet és elűzi a németeket.

1949 - a Magyar Népköztársaság alkotmányának elfogadása.

1956 - Forradalom, a szovjetek erőszakosan leverik, az akkori államfőt, Nagy Imrét halálra ítélik.

1989 - Magyarország ismét demokratikus ország lesz. A szovjet csapatok elhagyják az országot.

1990 - az első szabad választások"

A naptári évhez fűződő népszokások

 Téli népszokások

Téli asszonyi ünnepek
Amikor a mezőgazdasági munka befejeződött, az asszonyok munkaidejüknek jelentős részét fonással töltötték. November második felében kezdődött a fonás, és gyakran farsangig tartott. Tilos volt azonban fonni az egyházi és népi ünnepeken, jeles napokon, így Borbála, Luca napján, Karácsony két napján. A fonóban beszélgetés, énekszó, játék mellett jobban ment a munka, és ez volt a társas összejöveteleknek, a népköltészet megszólaltatásának, a népdaléneklésnek egyik fő alkalma. A magyar szerelmi líra jelentős része is a fonókhoz kapcsolódott, a maskarázás, alakoskodás természetes "színpada" is a fonó volt.
November-december hónapban egy sor, női munkatilalommal kapcsolatos jeles napot is találunk, s ilyenkor szokták a lányok találgatni, ki lesz a férjük. András-napon a lányok böjtöltek, csak három szem búzát ettek, három csepp vizet ittak, s akkor megálmodták, hogy ki lesz a férjük. Hasonló jósló szokások fűződtek Katalin, Borbála és Luca napjához is.

Advent - a megérkezés

A karácsonyi készülődés már sok helyen kezdetét vette. Szép lassan megjelennek az utcán az ajándékárusok, karácsonyi dallamok hangjai lengik be a városok üzleteit és az emberek teli szatyrokkal megpakolva sietnek a dolgukra.

Mindenki fejében az a gondolat motoszkál, mivel is lephetné meg barátait, szerezhetne örömet szeretteinek az ünnepen.
Persze a karácsony méltó megünneplésének elengedhetetlen része az advent, az ünnepet megelőző négy hét. Az advent varázsos hangulatát, a karácsonyi várakozást a régmúlt mitológiája alakította ki. Abban az időben az emberek még hittek a boszorkányokban, gonosz lelkekben, varázslókban, mindenféle régi istenekben, éppen ezért használtak misztikus dolgokat.
Például, koszorút fontak vesszőből, fűzfából és fenyőágakból, amelyet arany vagy piros színű szalaggal díszítettek.
Minden egyes szín, forma sajátos jelentést hordozott. A zöld a termés színe volt, a piros az életé, az arany és a sárga pedig a fényé. A kör alakú forma az örökkévalóság jelképe, a varázserőé, ami soha el nem múlik.

Úgy tartották, hogyha ilyen "szent" koszorúkkal veszik körbe a házakat, az elűzi a gonosz szellemeket. Ezek az ősi rituálék azonban, szép lassan feledésbe merültek. 1838-ban Johann Heinrich Wichern protestáns lelkész az általa alapított gyermekotthon egyik termébe egy hatalmas csillárt készített fából. Erre a csillárra minden egyes istentisztelet alkalmával egy gyertyát tűzött.
Ez a kedves szokás hamar követőkre talált, de csak 1860-ban alakult ki az a forma, hogy csupán csak négy gyertyát, az advent négy vasárnapjának jelképét tűzték a koszorúra.

A gyertyagyújtás a keresztény mitológiában, annak a fontos események a része, amely Jézus eljövetelét jelenti. Minden újabb gyertya meggyújtásával egyre közelebb kerülünk a karácsonyhoz.
Ezeket a várakozással teli heteket régen szigorú böjttel töltötték az emberek, eljártak a hajnali misére, amit Szűz Mária tiszteletének szenteltek.

Az advent másik fontos kelléke az adventi naptár, a meglepetés kincsesháza. Ezt a szokást egy édesanya találta ki kisfia vigasztalására. A fiú minden este azt kérdezgette, mennyit kell még aludnia, hogy megjöjjön a Jézuska. Anyukája ezért egy karton lapból huszonnégy ablakot vágott és az ablakok mindegyikére egy bonbont akasztott.
Később a fiúból felnőtt lett, és nemhogy nem felejtette el ezt a kedves ajándékot, hanem az adventi kalendáriumok árusításával maga is több millió gyermeknek szerzett örömet.

Mikulás

Szent Miklós legendája:

piros ruha, ajándékok a gyermekeknek, ablakba, kandallón lógó harisnyába tett csomag, tetőmászás. Már az előd is...

Krisztus után 245-ben Kis-Ázsiában, Patara városában született, egy gazdag család gyermekeként. Már gyermekkorában is történtek vele csodák. Alig kezdte el iskoláit, mikor Patara városában nagy járvány tört ki, és mint kisgyermek, árvaságra jutott. Ezért a szüleitől örökölt hatalmas vagyonával érsek Nagybátyjához, Patara város kolostorába költözött. Az ő felügyelete mellett nevelkedett, s gyermekévei alatt megszerette a kolostori életet, majd iskoláinak befejeztével a papi hivatást választotta. Életét az emberiségnek és a gyerekek tanítására szentelte. Bárki kérte, mindig segített. Ember szeretete, segítőkészségének híre messze földre eljutott. Az emberek kezdték imáikba foglalni a nevét. 270-ben Jeruzsálembe tartó zarándokúton történtek miatt a tengerészek védőszentjévé vált! Zarándokútról visszafelé, betért imádkozni Anatólia fővárosába, Myra városába, ahol legendás körülmények között püspökké választották.
   Ötvenkét évig volt püspök. Évek alatt a szeretete, a gyerekekkel, emberekkel való törődése miatt annyira megszerették, hogy nem csak püspökük, de még vezetőjüknek is tartották. Vagyonát a gyerekek és az emberek megsegítésére fordította. Egyszerű emberként élt a nép között, miközben tanított és szeretetet hirdetett. Éhínség idején a teljes egyházi vagyont a nép étkeztetésére fordította, amiért szembekerült az egyházzal, halála után, ezért az engedetlenségért egy időre ki is tagadták az egyházból! Minden este órákig sétált a városka utcáin, beszélgetett az emberekkel, figyelt a gondjaikra. Így történt a legendáját alkotó eset is:
A kolostor szomszédságában élt egy elszegényedett nemes ember, aki úgy elnyomorodott, hogy betévő falatra is alig jutott. Három férjhez menés előtt álló lánya azon vitatkozott egy este, hogy melyikük adja el magát rabszolgának, hogy tudjon segíteni a családon, és hogy a másik férjhez tudjon menni. Ekkor ért a nyitott ablak alá Miklós püspök, és meghallotta az alkut. Visszasietett a templomba, és egy marék aranyat kötött keszkenőbe, és bedobta az ablakon. A lányok azt hitték csoda történt. Majd egy év múlva ugyanebben az időben még egy keszkenő aranyat dobott be a második lánynak. Kisiettek, mert lépteket hallottak az ablak alól, s akkor látták, hogy egy piros ruhás öregember siet el a sötétben.
   Harmadik évben ezen a napon nagyon hideg volt, és zárva találta az ablakot. Ekkor felmászott a sziklaoldalban épült ház tetejére, és a nyitott tűzhely kéményén dobta be az aranyat. A legkisebb lány éppen ekkor tette harisnyáját a kandallószerű tűzhelybe száradni, és az pont beleesett. Az ismeretlen jótevőről kezdték azt hinni, a hóborította Taurus hegyről, mivel mindig ilyenkor télen történtek ezek a csodák, hogy maga a Tél-Apó jön el ezekkel az ajándékokkal.
   Az idő folyamán mégis kitudódott a titok, hogy a jótevő maga Miklós püspök. Ugyanis a legkisebb lánynak bedobott aranyban volt egy olyan darab, amit a helyi aranykereskedő előzőleg adományozott Miklós püspöknek egy szerencsés üzletet követően. Ezt felismerve, már mindenki tudta, hogy ki a titokzatos segítő! De kiderült ez abból is, hogy december 5-én, névnapja előestéjén a hideg idő beköszöntével rendszeresen megajándékozta a gyerekeket mindenféle édességgel. Ezért az adakozásaiért a nép elnevezte "Noel Baba"-nak, ami azt jelenti "Ajándékozó Apa". Hosszú, békés öregkort ért meg. A legenda szerint lelkét (326-ban) angyalok vitték végső nyughelyére, ahol egy tiszta forrás eredt. Ebből a tiszta forrásból áradó szeretettel küldi legendája a mai gyerekekhez utódát, a Mikulást.

Luca napja (december 13)
A decemberi asszonyi ünnepek közül hazánkban legjelentősebb Luca napja. Lányoknak, asszonyoknak tilos ilyenkor dolgozniuk. Számos történet szól arról, hogyan büntette meg Luca azokat, akik szőni, fonni, varrni, mosni mertek az ő ünnepén. Luca büntetésből a fonó asszonyhoz hajítja az orsót, kóccá változtatja a fonalat, bevarrja a tyúkok tojókáját.
Luca napján alakoskodni is szoktak. A Luca-alakoskodó fehér leplet hord, arca elé vagy fejére szitát tesz. Ellenőrzi a fiatalokat, a lustákat megszégyeníti.
Luca napján kezdik készíteni a Luca székét, amelynek segítségével Karácsony böjtjén felismerik a boszorkányokat. Alig van olyan falu, ahol nem ismernék a Luca székéről szóló babonás történeteket. A lucaszéken készítője minden nap dolgozik valamit, úgy, hogy éppen Karácsony estéjére készüljön el. Akkor elmegy az éjféli misére, és ott megismeri a falu boszorkányait, mert ilyenkor szarvat hordanak. Utána azonban menekül haza, különben széttépnék a boszorkányok. Legjobb, ha mákot szór el az úton, mert a boszorkányok kötelesek a mákot felszedni, s így a történet hőse megmenekül a bosszújuktól.
Az ország nyugati részében Luca-nap hajnalán "kotyolni" járnak a kisfiúk. Szalmát vagy fadarabot visznek magukkal (legjobb, ha ezeket valahol elcsenik), s arra térdelve mondják el köszöntőjüket. Utána kukoricával vagy vízzel öntik le őket a háziak, ők pedig a szalmával, fával "megvarázsolják" a tyúkokat, hogy egész évben jól tojjanak. A köszöntőt mondó gyerekek ezután ajándékokat kapnak.
Akár tavasszal, György napján, Lucakor is szabadon garázdálkodnak a gonoszok.

Karácsony
A karácsonyfa-állítás szokása a XIX. század negyvenes-ötvenes éveiben városon jelent meg először, Erdély néhány megyéjében még a háború alatt is újévkor, az "aranyos csikó" hozta a gyermekeknek az ajándékot.
A karácsonyi játékok legrégibb rétegét hazánkban is a latin nyelvű liturgikus játékok képviselik, amelyek a XI. századtól kezdve az istentisztelet részét képezték. A XVII-XVIII. században főként iskolások és laikus vallásos társaságok előadásairól szólnak a tudósítások. A XIX. századtól a betlehemezés két fő formáját ismerjük: az élő szereplőkkel (pásztorjáték) és a bábokkal előadott (bábtáncoltató) karácsonyi játékot. A jó-rossz, szegény-gazdag ellentét igen egyszerű, szemléletes formában mutatkozik meg a játékokban. A tréfát a pásztorok szolgáltatják, akik félreértik az angyal latin szavát. Tudatlanok, de jószívűek, és csekély javaikból szívesen adakoznak. A betlehemezést szintúgy, mint másféle színjátékos szokásokat adománykérő formulák zárják le.
A betlehemes játékok mellett ismerünk más, helyi elterjedésű paraszti misztériumokat és moralitásokat is. Ilyen volt pl. a Paradicsom-játék, amely Ádám-Éva napján a bűnbeesés történetét adta elő.
Főként katolikus vidékeken volt divat a karácsonyi asztal készítése (pl. Somogy megyében szénát borítottak az asztalra, és a sarkaira különböző tárgyakat: fésűt, kaszakövet, kést raktak, majd asztalkendővel letakarták).
Az ország sok részében karácsony böjtjén a csordás egy csomó vesszővel végigjárta azokat a házakat, ahol tehenet tartottak. A gazdaasszony annyi vesszőt húzott ki a csomóból, ahány tehén a háznál volt, és megcsapkodta a csordás lába szárát.

A regölés (december 26)
A regölés a télközépi, karácsonyi, újévi köszöntés Európában ismert szokásának magyar változata. Ilyenkor a gyermekek, legények vagy felnőtt férfiak házról-házra menve bőséget, boldogságot kívánnak a következő évre. Nyelvészeink szerint a regölés név finnugor eredetű, és etimológiailag összefügghet a régi magyarok sámánjainak eksztázisba esésével is.
A XVI-XVIII. században a vízkereszt utáni első hétfőt regelő hétfőnek nevezték. Heltai Gáspár a XVI. században a regelő hetet említi, mikor az emberek isznak, tobzódnak, s ez szerinte az ördög nagy ünnepe. Az utolsó két évszázadban a Dunántúlon és Erdélyben volt szokásos a regölés.
A Dunántúlon legények jártak láncos bottal és köcsögdudával felszerelve olyan házakhoz, ahol eladó lány volt, és elénekelték varázséneküket. Ennek egyik állandó motívuma a termékenységvarázslás: a gazdának és háza népének jó egészséget, vagyont kívántak. A második részben egy leányt regöltek össze egy legénnyel. E két állandó részt megelőzi a beköszöntő, melyben a regösök elmondják, hogy hosszú, fáradságos útról érkeztek. Néha megemlítik, hogy nem rablók, hanem István király szolgái. A bevezetőhöz tartozik a csodaszarvasról szóló részlet is.
A regölés első kutatója Sebestyén Gyula volt. Nem volt zeneértő - fonográffal vette fel az énekeket. Mások - főként Lajtha László - jegyezték le őket.

Hejgetés (dec.31 - Moldvai csángók)
A hejgetés célja az új esztendőben a gabona, a kenyér mágikus úton való biztosítása.
Résztvevői legények, akik elsősorban a lányos házakat keresik fel. A mondókát ostorok csattogása, harangszó, furulya, dob és a köcsögdudához hasonló "bika" hangja kísérte. A hejgetés a búza élettörténetét mondja el a mag elvetésétől a kenyér elkészültéig.

Névnapi köszöntés (december 26-27)
December 26-27-én köszöntik a magyar falvakban az Istvánokat és a Jánosokat. Tekintettel arra, hogy e két férfinév igen népszerű hazánkban, az István- és János-napi köszöntés a karácsonyi ünnepi ciklus fontos része: baráti ünneplő alkalom, mikor az ismerősök meglátogatják egymást, és munkaszüneti nap lévén, a terített asztal mellett elszórakoznak.

Aprószentek napja (december 28)
Sok helyen vesszőből font korbáccsal megcsapkodják a lányokat, hogy egészségesek, szépek legyenek.
A korbácsolás Győr-Sopron megyében a legényavatással kapcsolódik össze. A legények végiglátogatják a lányos házakat, és szép, régies dallamú ének kíséretében korbácsolják a háznépet. A lányok szalagot kötnek a korbácsra, az édesanyák pedig előre becsomagolt húsdarabokat adnak át a csoportnak. A legények ezután visszatérnek a kocsmába, s a szabadban felállított tűzhelyen megfőzik az összegyűjtött húst. Ezt fogyasztják el a közös vacsorán, ahol a legények avatása történik. Ezen az ünnepségen csak férfiak vehetnek részt.
Az avatás maga hosszú beszéd kíséretében történik, amely összekapcsolja a betlehemi gyermekgyilkosság történetét a legényavatás tényével. A beszéd végén a keresztapák leöntik a legényt egy pohár borral, utána kiadós ivás következik, majd az újdonsült legényeket elviszik látogatóba egy-egy lányos házhoz. A kislányok és az édesanyák elnéző mosollyal segítik át a kótyagos legényeket a nehéz viziten, s ezzel be is zárul életüknek ez az ünnepélyes fordulója.

Újév napja (január 1)
A télközépre eső, karácsonyi, újévi évkezdés a napév szerinti időszámítással együtt honosodott meg Európában, s a római birodalomból sugárzott szét. Az egységes január elsejei évkezdést azonban sok nép csak az utolsó évszázadokban fogadta el, hazánkban is csak néhány évszázad óta kezdődik ezen a napon az év.
Feltételezhetjük, hogy a honfoglaló magyaroknál az évkezdés őszre vagy tavaszra eshetett. A nomadizáló pásztornépeknél a két időpont jelentőségét növelte a nyári legelőkre vonulás és az őszi, téli legelőkre, szállásra való visszavonulás gyakorlata. Ennek a régi, tavaszi-őszi évfordulónak emléke az őszi és tavaszi pásztorünnepekben maradt fenn, ezek azonban egy évezred alatt más jelleget öltöttek, "európai" ünnepekké váltak.
Az évkezdő újévi szokások főként abból a hitből nőttek ki, hogy a kezdő periódusokban végzett cselekmények analógiás úton maguk után vonják e cselekmények későbbi megismétlődését, ezért az emberek, hogy az egész évi jó szerencsét biztosítsák, igyekeztek csupa kellemes dolgot cselekedni. Közismert szokás az is, hogy az óévtől hatalmas lárma, zaj, kolompolás közepette búcsúznak el. E zajkeltés ősi oka sokféle lehetett: a gonosz hatalmak, az óév kiűzése, vagy csak az általános ünnepi féktelenség.
A jósló szokások közé tartozik a hagymakalendárium készítés (12 gerezd fokhagymába sót tesznek; amelyik gerezd reggelre nedves lesz, az annak megfelelő hónapban sok eső vagy hó fog esni), a szilveszteri ólomöntés (a frissen öntött ólom formájából jósolnak), a gombócfőzés (a lányok papírszeletekre férfineveket írnak, ezeket gombócokba dugva vízbe dobják; amelyiket először dobja fel a víz, az lesz a leány jövendő férjének a neve).

Vízkereszt (január 6)
Már a XV. században jellegzetes magyar szokás volt a papság vízkereszt napi ala-mizsnagyűjtése. Ezen a napon volt a házszentelés, és ilyenkor írták fel a három napkeleti király nevének kezdőbetűjét az ajtóra.
A XVI. század óta dokumentált szokás a csillagozás és a csillagének éneklése. Egyes vidékeken a mai napig is járnak gyermekek a kirúgható csillaggal háromkirályok képében köszönteni.

Farsang (Vízkereszt - Hamvazószerda)
A farsangi ünnepkör legfeltűnőbb mozzanata a jelmezes-álarcos alakoskodás. A XV. század óta szólnak az adatok a férfi-női ruhacseréről, álarcviselésről, az állatalakoskodások különböző formáiról. A királyi udvartól a kis falvakig mindenütt farsangoltak hazánkban. A XVI. századtól említik Cibere és Konc, vagyis a Böjti Ételek és a Húsételek tréfás küzdelmét is.
Napjaink leglátványosabb farsangi alakoskodása a Mohácson lakó délszlávok csoportos busójárása. E busók fából faragott álarcokban jelennek meg, mozgásuk, viselkedésük rituálisan meg van szabva. A busóálarcot eredetileg csak a felnőtt sokác férfiaknak volt szabad felölteniük, a legények másfajta álarcot viseltek.
Az farsangi alakoskodók általában kis párbeszédes jeleneteket is előadnak, ilyenkor kerül színre a tréfás halottasjáték vagy lakodalom is. A farsangi lakodalmas játékok közül leglátványosabb a nyugatdunántúli rönkhúzással összekötött mókaházasság. A kidöntött fát húzták végig az úton a leányokból, legényekből álló párok. A menet közben bohókás esküvő játszódott le. A rönkhúzást olyankor rendezték meg, mikor a községben abban az évben nem volt lakodalom.
Régebben az ország sok részén szokás volt húshagyókedden a pártában maradt leányokkal tuskót húzatni.
Szokásos volt a farsang idején a lányok, asszonyok külön farsangolása is.
A farsang gondolatköre elsősorban a házasság témája körül forgott. Azokat a lányokat, akik pártában maradtak, farsang végén szokás volt kicsúfolni. Szatmárban pl. kongóztak: húshagyókedden a pártában maradt lányok ablaka alatt pléhdarabokat ütögettek a fiúk.
Zoborvidéken a farsang utolsó előtti vasárnapját Talalaj-vasárnapnak (talalaj-vasárnapi énekek), míg farsang vasárnapját Sardó-vasárnapnak nevezték (sardózás).

Balázsjárás, Gergelyjárás (február 3, március 12)
Balázs-napi szokás a balázsolás (Balázs püspök ünnepe): a torokfájósokat parázsra vetett alma héjával megfüstölik, hogy ezzel a fájdalmat, betegséget okozó gonoszt elűzzék.
Balázs (a diákok patrónusa) és Gergely (I. Gregorianus pápa) napja volt az iskolások ünnepe. Ilyenkor a diákok házról házra járva jelmezesen vonultak fel, adományokat gyűjtöttek az iskolának és új diákokat toboroztak.

Tavaszi népszokások

Virágvasárnap
A Biblia elmondja, hogy Jézust utolsó útja Jeruzsálembe vezette. A nép örömujjongása közt vonult be a városba, pálmaágakat, virágokat hintettek a lába elé. Innen a virágvasárnap elnevezés.
Hazánkban virágvasárnapi szokás volt a kiszehajtás. Néhány palóc faluban még az 1950-es években élt a szokás. Lényege: egy női ruhába öltöztetett szalmabábut körülhordtak, majd elpusztították, vízbe dobták, vagy elégették. Szomszédaink ezt a bábut egyaránt tekinthették a halál vagy a tél megszemélyesítésének. Hazánkban szintén mágikus rítusnak tartották a kiszehajtást, a hozzá fűződő ének azonban inkább tréfás jellegű, s arra utal, hogy vége a böjtnek, kiviszik a böjti ételeket, és behozzák újra a zsíros ételeket, a sonkát: "Haj, ki kisze, haj! Jöjj be, sódar, jöjj!".
A Nyitra-vidéki magyar falvakban a kisze hajtása után következett a villőzés. A leányok feldíszített fűzfaágakkal jártak házról házra, itt tehát a szokás közvetetten a tél kivitelére, a tavasz behozatalára is utalt.

Húsvét
A húsvét története.

A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását ünneplik mindenhol a templomokban. A történet szerint két nappal előtte, pénteken, feszítették keresztre őt a római katonák, azzal gyanusították, hogy forradalmat indíthatott volna a tanitásaival és hogy ő akart lenni a király. Ezért csúfságból tövis koronát tettek a fejére, kezét, lábát odaszegezték a kereszthez és a feje fölé odatűztek egy papirt, amin ez állt: I.N.R.I. - Iesus Nazarensis, Rex Iudeae. Magyarul: Názáreti Jézus, Judea királya. Szegény, meg is halt néhány órán belül, a családja eltemette, zsidó szokás szerint egy barlangot ásva a domboldalba az Olajfák Hegyén és egy nagy, nehéz kővel takarták be a sírt. Lévén, hogy másnap szombat volt és olyankor a tizparancsolat szerint pihenni kell, a családja és a tanitványai csak vasárnap mentek ki megint a sírhoz. De mit találtak ott...!? Üres volt a gödör! Egy angyal állt mellette és azt mondta a gyászolóknak: "Nincs már itt, mert feltámadt!"

Gondolom észrevetted már, hogy a dátum évről évre változik. Akkor valyon hogyan tudják, mikor kell ünnepelni? Pedig ezt te magad is kiszámolhatod úgy, hogy megfigyeled mikor van az első telihold március 21 után és akkor az utánna következő első vasárnap lesz a Húsvét. Azért tudják, hogy akkor volt, mert a biblia szerint az ekkor ünnepelt zsidó Peszach első napján tartóztatták le Jézust. Az úgynevezett Utolsó Vacsora alkalmával (ismered-e a híres festményt?) Jézus és a tanitványai a Peszach előestéjén szokásos Széder estet ünnepelték meg, megtörve az élesztő nélkül sütött kenyeret (maceszt) és megitták az előírt több pohár bort. Nagyon sok nyelven ma is úgy hívják a húsvétot, hogy Paszcha(görög, orosz), Pascua(spanyol), Páscoa(portugál), Pasqua(olasz), Paque(francia), Pĺsk(svéd), Pĺske(norvég), Paste(román).

Több európai nyelven a teuton (norsze) Őstra istennő ünnepének a neve ragadt a húsvétra: Oster(német), Easter(angol). Az istennőt szimbolizálta a tojás és a nyuszi, ez utóbbit Németországban kezdték el újra húsvéti szimbólumként használni az 1800-as években és onnan terjedt el ma már a világon mindenhol.

De a világ minden táján ünnepelnek valamilyen tavaszi ünnepet a nem keresztények is. Mióta a világ világ, az emberek örvendeztek és megünnepelték a tavaszt, a természet felújulását. A leguniverzálisabb szimbólum a tojás, mivel az a termékenységet, új életet juttatja eszünkbe. Gyakori ötlet a tojások színezése, a "piros", vagy "hímes" tojás, már az ősi Babilonban is csinálták. Később az egyiptomi templomokat is kidíszitették velük tavasszal.

Húsvét két legnépszerűbb szokása az öntözés és a tojásfestés. Mindkét szokást falu és város a mai napig gyakorolja, népszerűségük nem látszik csökkeni. A különbség az, hogy míg régen a kútból húzott vízzel öntötték le a leányokat, ma már falun is szagos vízzel locsolnak. A locsolás helyett néhány észak- és nyugat-magyarországi faluban húsvétkor vesszőzést találunk. A locsolás és a vesszőzés egyaránt a jelképes termékenyítést és a rituális megtisztítást célozza.
Régi szokás a tojásfestés és a tojásokkal kapcsolatos játék. A tojásfestés az asszonyok, lányok dolga. Legegyszerűbb módja, hogy a tojás felületét levéllel burkolják be, s úgy teszik a festékbe; utána a csipkézett levél helye világos színű marad. Régebben házi festékanyagokat használtak: hagymalevél, zöld dióhéj főzetét, vadkörte- vagy vadalma héját, gubacsot stb. A tojások "írásának" legismertebb módja az, hogy viaszt olvasztanak meg, s a folyékony viasszal a tojás héjára írják a kívánt mintákat. Ha a viasz megaludt, a tojást a festékbe teszik. A színes tojásról a viaszt letörlik, s a helye sárgásfehér marad. Ezt esetleg másfajta színnel színezik. Karcolással készülnek a vakart vagy kotort tojások; a díszítőmotívumokat éles szerszámmal kotorják a tojásra. Még nagyobb ügyességet kíván a patkolt tojások készítése.
Húsvéti szokás volt Erdélyben a kakaslövés is. Régen élő kakasra lövöldöztek régies íjjal és nyilvesszővel, újabban már csak festett céltáblára. A célba lövést tréfás rigmus kíséri. Először perbe fogják a kakast, majd elmondják a kakas búcsúztatóját. Ha a nyíl pontosan a kakas szívébe fúródik, véget ér a játék. A szokást kakasvacsora fejezi be.
A szokások másik csoportja egyházi rítusból vált népszokássá. Már a XII. században a nagyszombati szertartáshoz tartozott a tűzszentelés, a katolikus falvakban szokás volt az ételszentelés is. A gyermekek szokásaihoz tartozott a lármás nagyheti Pilátus-verés. Régi szokás a húsvéti határkerülés is, melyhez Zalaegerszegen a török harcokkal kapcsolatos történeti eredetmondát fűztek.

Komatálküldés
A húsvétra következő fehérvasárnapon volt szokásos a komatálküldés. Ezt a szokást főként fiatal lányok gyakorolták, de előfordult az is, hogy leány fiúnak, vagy fiúk egymásnak küldték. A komatálat küldők egymást testvérré fogadták, sírig tartó barátságot kötöttek, s ezután magázták és komának, a lányok pedig mátkának nevezték egymást.
A komatál tartalma tájanként változott, de nem hiányzott belőle a húsvéti tojás, kalács, kis üveg ital. Az ajándékot kapó kivett a tálból egy húsvéti tojást, s helyette két másikat rakott a tálba cserébe; más helyeken az egész tálat elvette, s helyébe egy másik tálat küldött. A komatál átadása énekelt, mondott köszöntő kíséretében történt.

György-nap (április 24)
Tavaszi gonoszjáró nap, ekkor a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak. Tüskés ágakat, nyírfaágakat tűztek a kerítésbe, ajtóra, hogy a gonoszt távol tartsák. Aki ilyenkor a keresztútra ment, megláthatta a boszorkányokat; e nap hajnalán mentek a néphit szerint harmatot szedni. Lepedővel szedték fel a mezőről a harmatot, majd kifacsarták a lepedőt, s az így nyert nedvet megitatták a tehenekkel. Másutt a harmattal együtt a búza hasznát lopták el a boszorkányok másoktól. Közben azonban mondogatták: "szedem, szedem, felét szedem", ezzel jelezve, hogy csak a haszon felére pályáznak, nehogy a hatás nagyon is feltűnő legyen, s kiderüljön a gonoszság.
György napja volt a magyarságnál az állatok első kihajtásának legfontosabb időpontja is. Ilyenkor mágikus praktikákkal igyekeztek védeni a legelőre tartó jószágokat. A Zala mentén első kihajtáskor az istállóküszöb mellé belülről láncot, kívülről tojást tettek, ezen kellett a jószágnak átlépnie, s azt tartották, hogy olyan erősek lesznek, mint a lánc, olyan gömbölyűek, mint a tojás.

Május elseje
Már a XV. században is május első napján a házakat zöld lombokkal díszítették fel. A májusi zöld ágat, a májusfát a székelyek jakabfának, jakabágnak, hajnalfának is hívták, másutt májfának nevezik.
A májusfaállítás hazánk egész területén ismert. A májusfát elsősorban a legények állították a lányoknak. Régen a fát főként lopták a legények, s ezért a hatóságok igen sokszor tiltották a szokást. A májusfával adta tudtára a legény a falunak, hogy melyik lánynak udvarol. A májusfa a Jászságban nyárfa vagy jegenye, krepp-papírral díszítik, általában szalagok, üveg bor és más ajándékok is kerülnek rá. Palóc területen a legény csak a fát állította fel, s a leány és édesanyja díszítették. Sok helyütt pünkösdkor vagy május végén "kitáncolták" a fát, vagyis a fa kidöntése táncmulatság keretében, muzsikaszó mellett történt.
A szokás új formája a májusi virág küldése. A legények szépen feldíszített cserepes virágot küldenek annak a lánynak, akinek udvarolnak, s a virág az ablakba kerül.
Májusi felvonulást első ízben 1890-ben rendeztek Budapesten a magyar munkások.

Anyák napja

Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére. A történelem során később is voltak olyan ünnepek, amikor az anyákat is megköszöntötték.

Angliában az 1600-as években, a kereszténység elterjedésével, az ünnep vallási színezetet is kapott. Akkoriban a húsvétot követő negyedik vasárnapon, az anyák vasárnapján tartották az édesanyák ünnepét. A családjuktól messze dolgozó szolgálók szabadnapot kaptak, hogy hazamehessenek, és a napot édesanyjukkal tölthessék. A látogatás előtt külön erre a napra elkészítették az anyák sütijét, az édesanyák számára.

Az Egyesült Államokban először 1872-ben ünnepelték meg Bostonban az anyák napját, Julia Ward Howe segítségével.

1907-ben a philadelphiai Anna M. Jarvis próbálta az anyák napját nemzeti ünneppé nyilváníttatni. Az ünnepet május második vasárnapjára tűzte ki, elhunyt édesanyja emlékére. Rengeteg időt és energiát szánt arra, hogy az ünnepet előbb állami, majd nemzetközi ismertségűvé tegye. Jarvis a célját 1914-ben érte el, amikor Woodrow Wilson amerikai elnök a napot hivatalos ünneppé nyilvánította.

Sajnos azonban Anna Jarvis a népszerűsítésre fordított ideje miatt nem vette észre, hogy hamarosan az ünnepet „felkarolták” a virágkereskedők, üdvözlőlap-gyártók, cukorka- és ajándék-kereskedők, akik Európában is propagálni kezdték az Amerikában elterjedt ünnepet, melynek hatására az gyorsan népszerűvé vált kontinensünkön is. Az eredeti elképzeléshez képest – az élő és elhunyt anyák tisztelete – az ünnep eltolódott az ajándékozás, Jarvis véleménye szerint pedig főképp a virágkereskedők hasznának növelése irányába. További élete során oly hevesen tiltakozott az ünnep üzletiesedése ellen, hogy még a törvénnyel is szembekerült egy vehemens tüntetése során. Élete végére megbánta tettét és nem akarta nevét Anyák Napjával kapcsolatba hozni.[1]

Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az Anyák napját.

Pünkösd

A Pünkösdi búcsú a katolikus hitélet egyik legjelentősebb eseménye a szent helyek felkeresése, azaz a zarándoklat vagy búcsújárás. A zarándoklatot a pápa és a püspökök engedélyezték, de minden esetben helyhez, időhöz kötötték. Tehát a búcsújárás nem más, mint különleges imádságoknak és áldozatoknak egy kiemelt helyhez történő kötődése és a hit nyilvános megvallása. A zarándokokat útnak indító okok sokfélék voltak: segítséget vártak a bajban, gyógyulást a betegségben, hálát szerettek volna adni a már elnyert kegyelemért, vagy egyszerüen csak vezekelni akartak. Bármi is volt az őket útnak indító konkrét ok, megoldást reméltek bajaikra, vagy legalább olyan lelki békét, amely lehetővé tette azok könnyebb elviselését. A búcsú fő ünnepe pünkösd szombatján van. Ekkor délután 1 órakor tartják a nagy misét a"nyeregben", amely a templom feletti, Kissomlyó és az azon túl emelkedő 1035m magas Nagysomlyó erdős hegye között mélyed be. Sokan már pénteken megjönnek és a szabadban virrasztva igyekeznek meglátni a Csíki havasok mögűl felbukkanó napot. A közeli falvakból reggel indulnak körmenettel, messzebbről vonattal utaznak Csíkszeredára, amellyel Csíksomlyó már egybeépült. A misén többen kis nyírfaágat tartanak, "Mária jelét", amely feltehetően valamilyen keletről hozott ősi rítus maradványa. A nyírfaágat megőrzik a búcsú emlékeként. A búcsúsok szokása, hogy valamely tárgyukat Máriának a templom körüljárható oltára felett magasan álló szobrához érintik az ehhez segédkező két leány közreműködésével. Egyes keresztalják már szombaton hazaindulnak, mások maradnak, vagy csak vasárnap jönnek. Sokan az éjszakát is a templomban töltik, mások a szabadban, és lesik a felkelő napot.

Csíksomlyó a korai csíki települések közül való. Első írásos említése 1333-1334-es évekből származik.Somlyó nevét a közeli hegyről kapta. Csíksomlyó Csíkszereda központjátol mintegy három kilométerre, észak-kelet irányába található. 1444-ben IV. Jenő pápa az újjáépítendő, de még el nem készült templom javára adakozóknak búcsút engedélyezett. A későbbi búcsújárás kezdete a templomban található csodatevő szobornak köszönhető. Mária adott erőt és bátorságot a hitüket védő gyergyói és csíki székelyeknek, hogy 1567 pünkösd szombatján gyözelmet arathassanak a protestáns hitet erőltető János Zsigmond seregei felett. Napjainkban a csíksomlyói pünkösdi búcsú egyre az összmagyarság ünnepévé vált, vallási hovatartozásra való tekintet nélkül.

A pünkösdi királyválasztás a történetileg jól dokumentált szokások közé tartozik. Már a XVI. században pünkösdi királyságnak nevezték az értéktelen, múló hatalmat, s feltehetjük, hogy maga a szokás jóval régebben is ismert volt hazánkban. A XVI-XIX. századi adatok legtöbbször a verseny keretében választott pünkösdi királyról szólnak. Székely gyermekek bothúzással, másutt lúdnyakszakítással és más ügyességi versenyek keretében választottak maguk közül pünkösdi királyt. Századunkban a versennyel választott pünkösdi király eltűnt.
A XVIII. század végétől ismert egy másik szokásforma is. A falu legényei és lányai közül kiválasztott pár (király és királyné) virágokkal feldíszítve járta körül a falut; másutt a gyermekek közül választották a pünkösdi párt.
Napjainkban is élő szokás még Dunántúlon a kislányok pünkösdi királynéjárása. A kis királynő feje fölé társnői selyemkendőből vont "sátrat" tartanak. A lányok házról házra járnak köszönteni, közben rózsaszirmokat hintenek szét. A királynő néma szereplő, s nem szabad mosolyognia, ha a háziak nevettetik. A rítus mágikus célja a kender növekedésének előmozdítása. A leánykák magasra emelik a királynőt, s közben azt mondják: "Ekkora legyen a kender!". A köszöntésért ajándékot kapnak.

Nyári népszokások

A Szentiváni tűzgyújtás (június 24 előestéje)
Június 24. előestéje volt a szertartásos tűzgyújtás legfontosabb időpontja. A más időpontokban gyújtott ünnepi tüzek népszerűsége nem vetekedhetett a nyári napforduló időpontjában gyújtott tűzzel. A tüzet azért gyújtják - a falun kívül, dombon, temetőben -, hogy a gonosz szellemeket, sárkányokat elűzzék. Ezért a tűzzel csontokat, szemetet égetnek, hogy nagy füstje legyen. ("Mintha az ördögnek akarnának tömjénezni.") A tüzet a lányok át szokták ugrani, ebből jósolnak férjhezmenetelükre vonatkozóan.
A szokás a XVI. században már általánosan ismert volt. Szintén a XVI. század óta ismert ez a szólás: "Hosszú, mint a szentiváni ének." Heltai Gáspár 1570-ben ezt írta: "Hallottam, hogy igen hosszú a Szent Iván éneke, hogy az ördög megkezdvén, el nem végezhette, hanem megfulladott rajta."
A XIX. századtól a magyar proverbiumgyűjtemények a szólást a tűzgyújtást kísérő több részes, igen szép rítusének-sorozatra vonatkoztatták, mely a Nyitra környéki magyarok közt volt ismeretes. Akárcsak a pünkösdölő ének, ez is gazdag mitikus motívumkincset ölel át.
A szentiváni tűzgyújtáshoz sokféle hiedelem fűződött. Bod Péter feljegyzése szerint (1750-es évek) üszögöket vittek a gyermekek, és felszúrták a káposztáskertben, hogy a hernyó a káposztát meg ne egye, vagy a vetések közé, hogy a gabona meg ne üszkösödjék. A tűzugrás alkalmából a tűzbe dobott gyümölcsnek gyógyító erőt tulajdonítottak. Szokás volt mezei virágokból, füvekből koszorút kötni s ezt a ház elejére akasztani, tűzvész ellen.

Őszi népszokások

A gazdasági élet ünnepei
Az aratóünnepet ott tartották meg, ahol kalákában dolgoztak, vagy ahol felfogadott aratók végezték a munkát. Az aratás befejezésekor aratókoszorút kötöttek, és azt ünnepélyes menetben a földbirtokos vagy a gazda elé vitték. Az aratást vacsora, táncos mulatság fejezte be. A családi aratást nem követte aratóünnep. Éppúgy, mint más európai népeknél, nálunk is egy sor hiedelem és varázscselekmény fűződött az aratáshoz, különösen az utolsó gabonacsomóhoz, amely a szántóföldön maradt aratás végén.
Szeptembertől novemberig tartottak a gazdasági évet lezáró ünnepek. Ilyenkor fizették ki régen a cselédek bérét, ilyenkor voltak a pásztorünnepek is.
Bérfizető, pásztorfogadó nap volt pl. szeptember 29. (Mihály-nap). Kelet-Magyarországon a pásztorok, főként a juhászok Dömötör napján (október 26.) tartottak búcsút, s ezen a napon számoltak el a gondjukra bízott juhokkal. A Dunántúlon sok helyütt október 20-án, Vendel napján tartották a pásztorünnepet.
A gazdasági év fontos állomása lehetett november 1., továbbá november 11., Márton napja is. Márton napja már a XIV. századi magyarországi krónikában is határnapként szerepelt. Sok helyütt Márton-nap volt a cselédfogadás, legeltetés, a gazdasági év befejezésének határnapja. A nyugati megyékben a pásztorok ilyenkor hordták köszöntő kíséretében "Szent Márton vesszejét".
Az őszi vigasságok közé tartoztak a szüreti mulatságok is, amelyekhez az egész országban lovas felvonulások tartoztak. A termeket, lugasokat szőlőfürtökkel ékesítették. Az ünnepséget tánc követte.
Baranya megyében ősszel tartották az úgynevezett leányvásárokat is. Az édesanyák ilyenkor a leányok egészünnepi ruhatárát magukkal vitték, s egy nap ötször is átöltöztették az eladó lányokat. A leányvásár a fiatalok ismerkedési alkalma volt.

Mindenszentek - Halottak napja

A Mindenszentek (latinul: Festum omnium sanctorum) a katolikus és ortodox keresztény egyház ünnepe. A katolikus egyház november 1-jén, az ortodoxia pedig egy héttel később tartja.

Az ünnep, és az azt követő halottak napja - egyházi jellegén túl- fokozatosan általános népi megemlékezéssé is vált. Ilyenkor mindenki kilátogat a temetőbe, meglátogatja elhunyt hozzátartozóit. Megtelnek a sírok őszirózsával, krizantémmal, az elmúlás jelképes virágaival. Az emberek gyertyát gyújtanak, és elveszített szeretteikre emlékeznek.

MINDENSZENTEK

A hajdani rómaiak őseiket és hőseiket istenként és félistenként tisztelték. Szobrot emeltek, szentélyt állítottak számukra.
Marcus Agrippa Kr.e. 27-ben építtetett egy hatalmas templomot, amit Pantheonnak neveztek el. Itt az összes isten tiszteletére mutatták be a papok az áldozatot. A Pantheont aztán Rómában 610 (egyes források szerint 609) május 13-án keresztény templommá alakították. Ez adott alkalmat az ünnep bevezetésére: hiszen ezen a napon IV. Bonifác pápa a templomot az összes vértanú tiszteletére szentelte.

A 4. századból is maradtak fent adatok Mindenszentek ünnepéről. Szent Efrém szíriai egyházatya és Aranyszájú Szent János például már tudott az ünnepről, melyet május 13-án, illetve pünkösd utáni első vasárnap ültek meg. / E vasárnap neve a görög egyházban ma is Szentek Vasárnapja. /

Az ünnep történetében újabb lépést jelentett III. Gergely pápa (731-745), aki a Szent Péter Bazilika egyik mellék-kápolnáját nemcsak minden vértanúnak, hanem "minden tökéletes igaznak" a tiszteletére szentelte.

Az ünnep még a VIII. században május 13-ról november 1-jére tevődött át, valószínűleg azért, hogy ezzel a kelták régi népi újesztendejét megszenteljék.
/A kelták november első napjaiban emlékezetek az elhunytakra különböző halotti áldozatok bemutatásával. Náluk már a VIII. században is közünnep volt november első napja - ami az év kezdetét is jelentette./

835-ben Jámbor Lajos császár IV. Gergely engedélyével hivatalosan elismerte az új ünnepet, és attól kezdve a Mindenszentek az egész kereszténység ünnepe lett.

A 4. századból is maradtak fent adatok Mindenszentek ünnepéről. Szent Efrém szíriai egyházatya és Aranyszájú Szent János például már tudott az ünnepről, melyet május 13-án, illetve pünkösd utáni első vasárnap ültek meg. / E vasárnap neve a görög egyházban ma is Szentek Vasárnapja. /

Az ünnep történetében újabb lépést jelentett III. Gergely pápa (731-745), aki a Szent Péter Bazilika egyik mellék-kápolnáját nemcsak minden vértanúnak, hanem "minden tökéletes igaznak" a tiszteletére szentelte.

Az ünnep még a VIII. században május 13-ról november 1-jére tevődött át, valószínűleg azért, hogy ezzel a kelták régi népi újesztendejét megszenteljék.
/A kelták november első napjaiban emlékezetek az elhunytakra különböző halotti áldozatok bemutatásával. Náluk már a VIII. században is közünnep volt november első napja - ami az év kezdetét is jelentette./

835-ben Jámbor Lajos császár IV. Gergely engedélyével hivatalosan elismerte az új ünnepet, és attól kezdve a Mindenszentek az egész kereszténység ünnepe lett.

HALOTTAK NAPJA

Halottak napját november 2-án 998 óta tartja meg az egyház. Ez az ünnep összefügg azzal a századvégi szorongásos hangulattal, mely 1000-re a világvégét várta. Ilyen elképzelések mellett igyekeztek a halottakkal "jóban lenni", az elhunytak szellemeivel jó barátságba kerülni. A sírokon gyertyát gyújtottak, hogy "szegény, fázós lelkek annak fényénél melengethessék magukat".

A november 2-i halottak napja konkrétan Sz. Odiló clunyi apáttól (962-1048,) ered. Ő ezt az emléknapot a Cluny anyaegyház alá tartozó minden bencés házban bevezette. Ez a rendelete (998) mindmáig fennmaradt. Hamarosan pedig a bencés renden kívül is megünnepelték, a 14. századtól Róma is átvette.

E napon gyertyákat, mécseseket gyújtunk elhunyt szeretteink emlékére. Ehhez a szokáshoz azonban több népi hiedelem is kapcsolódik. Némelyik szerint ennek az a célja, hogy a világosban a "véletlenül kiszabadult lelkecskék" újra visszataláljanak a maguk sírjába, ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket.

Magyar területeken szokás volt ilyenkor a sírok megtisztítása, rendbe hozása is. Ilyenkor fel is díszítik a sírokat. Virágokat, manapság pedig koszorúkat visznek az elhunytak tiszteletére.

A nép ajkán ennek a szokásnak is megvan a magyarázata: azért kell megszépíteni ilyenkor a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükben. A néphit szerint ilyenkor ugyanis hazalátogatnak a halottak. Ezért sokfelé szokás volt, hogy számukra megterítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra. A bukovinai magyarok körében pedig még a temetőbe is vittek ennivalót.

Aki ezeken a napokon nem tud kimenni a temetőbe, az otthon gyújt gyertyát. Zentán Mindenszentek napján a család minden tagja meggyújt egy gyertyát, azt tartották, hogy akié a legelőször leég, az hal meg leghamarabb. 

A lelkek emlékezete

Mindenszentek és halottak napja november 1-2-a, a halottakra való emlékezés ünnepe. Az 1. századtól kezdődően november elsejét szentelte az egyház a halottak emlékére. Az egész magyar nyelvterületen szokás volt ekkor a sírok megtisztítása, virággal való díszítése. A római katolikusok a halottak lelki üdvéért régóta gyertyát gyújtanak a sírokon. Halottak napja, városon és falun ma is egyaránt a halottakra való emlékezés ünnepe. Ilyenkor benépesülnek a temetők, s a virággal borított hantokat körülállják a távolra szakadt hozzátartozók is. Hazahívja őket a szülőföld, az ősök, a családtagok sírja, s a sápadt kis gyertyafények körül ima és énekfoszlányok szállnak.

Mindenszentek ünnepén, a halottak napja előestéjén a sírok néhány órára fénybe öltöznek. A katolikus hit az üdvözültek, a szentek emlékének szenteli november 1-jét, s 2-át mindazoknak, akik már eltávoztak a földi világból. A gyertyaláng Krisztus jelképe, aki meghalt az emberekért, hogy elhozza a megváltás fényét.

A mindenszentek napja az összes szent ünnepe

Délután megtisztítják, estére pedig gyertyákkal kivilágítják a sírokat. Odahaza annyi gyertyát gyújtanak, ahány halottja van a családnak. A halottak napja, vagyis másodika a tisztítótűzben szenvedő lelkek ünnepe. Ez a nap a „lelkek emlékezete”. A két napra vonatkozó szokások az idők során összekeveredtek. A napra vonatkozó tiltások egész hétre érvényesek.

Az ünneplés és a gyász napjai ezek, amikor a néma könnyektől a hangos zokogásig utat törhet magának az emlékezés, a fájdalom.

Halloween

Október 31. éjszakája

Amerikából került át Európába, de eredetileg Írországból ered ez az „ünnep” Alkotóelemei jobbára a kelták egyik pogány ceremóniára vezethetők vissza. Varázslóik és papjaik vezetésével évente megülték két főistenségük (a napisten és a halottak istene) ünnepét. Sokan kérdezhetik, mit jelentenek az ijesztő ábrázatúra formált és megvilágított tökök, a koponyák, szellemek és boszorkányok, amelyek a hallowen (helovin) divattal kapcsolatban lépten-nyomon elénk kerülnek?!

Maga a név - Halloween - az angolban a katolikus hagyományt idézi. A Halloween ugyanis az All Hallows Eve (Mindenszentek estéje) eltorzult formája. Azt azonban nem szabad elfelednünk, hogy a kelta írek már Krisztus előtt az 5. században is megemlékeztek erről a napról, ugyanis a nyár náluk október 31-ikén ért véget. Ezt a napot Samhain-nak nevezték: ez volt a kelta újév.

Most, hogy már Magyarországon is divatba jöttek a különféle Halloween-partik, -bulik és -bálok, nem baj, ha tudjuk, miről is szólnak az ilyenkor szokásos lökött jelmezek, a világító tökfejek, a tűzijáték és a ricsaj. A kelták úgy tartották, hogy ezen a napon a tér és idő szabályai érvényüket vesztik. Az egyik magyarázat szerint azok a lelkek, akik az elmúlt év során veszítették el testüket (értsd: meghaltak), ezen a napon visszatérnek, hogy új testet találjanak maguknak, s ebben új életet kezdjenek. Az élők viszont nem szeretnék, hogy szellemek költözzenek beléjük, ezért ezen az éjszakán mindent megtesznek a szellemek távoltartása érdekében. Így aztán otthonaikban kioltották a tüzet, hogy a szellemeknek ne legyen kedvük behatolni a hideg, sötét házakba, ők maguk pedig kísérteties ruhákat öltöttek magukra, és nagy zajjal parádéztak föl és alá, hogy ezzel elijesszék a testekre vadászó lelkeket. Egy másik magyarázat szerint a tüzeket azért oltották ki, hogy majd a közös tűzből - a druidák Usinachban égő tüzéből - újragyújtsák őket. Egy harmadik változat a nyilvános tűzrakást az emberáldozattal hozza kapcsolatba. E szerint ilyenkor vetették máglyára azokat, akiket - feltevésük szerint - már megszálltak a szellemek.

A Halloweennek van egy szélesebb kultúrkört érintő értelmezése is. Ez pedig a boszorkányhithez kapcsolódik. A boszorkánysághoz ugyanis hozzátartoznak a nagy beavató szertartások, a boszorkányszombatok intézménye. Ebből az eseményből évente négyet tartottak meg, minden évszakban egyet-egyet. Egyet Gyertyaszentelő idején, egyet májusban (ez volt a Walpurgis-éj), augusztusban tartották Lammas szertartását, végül pedig Halloweent. Szóval elég katyvaszos nap ez: keverednek benne kelta, germán pogány elemek, ott bujkál benne egy kis római komponens is (a rómaiak a keltáktól átvették ezt a napot, kétségtelen, hogy már emberáldozattól mentesen), és végül ott a katolikus hagyomány. Ehhez képest Magyarországra egyértelműen Amerikából, sőt, az amerikai tömegkultúrából került át. Ja, és hogyan került Amerikába? Az 1840-es években a kelta hagyományokat őrző ír bevándorlók vitték magukkal.
Halloween elképzelhetetlen az édességet kéregető gyerekek nélkül. Ezt viszont nem az írek hozták. Ez keresztény szokás, amely már a kilencedik században is létezett. A korai keresztények november 2-ikán házról-házra jártak "léleksüteményért". Ezért cserébe imádkoztak a nagylelkű adományozó családjában elhunytak lelkéért. Ehhez kapcsolódott még az a hiedelem is, hogy a halál után a lelkek a pokol tornácára kerülnek (limbus), s az imádság hozzásegíti őket, hogy a mennybe kerüljenek.

Ami a tököt illeti, az eredetileg tarlórépa volt. Nem a kelta mitológiából, még csak nem is a keresztény hagyományokból származik, hanem az ír folklórból, pontosabban egy népmeséből. Ennek hőse rászedte az ördögöt. Felcsalta egy fa tetejére, aztán keresztet vésett a fa kérgébe, így az ördög nem tudott lemászni. Végül az egyszeri ember - bizonyos Jack - alkut kötött az ördöggel. Megállapodtak, hogy az ördög innen kezdve békén hagyja az embert, aki cserében leengedi a fáról. Hiába tűnt jó üzletnek, miután Jack meghalt, nem bocsátották be a mennyországba. Érthető: alkut kötött az ördöggel. De a pokolba sem juthatott be, hiszen átverte az ördögöt. Ekkor kapott az ördögtől egy égő zsarátnokot, hogy ennek fénye vezesse a sötétségben. Jack pedig a zsarátnokot egy kivájt répába tette. Amerikában azonban az ír bevándorlók azt konstatálták, hogy ott van tök bőségesen, így Jack mesebeli lámpása répa helyett a kivájt tök lett.
És hogy teljes legyen ennek a multikulturális ünnepnek a képe, tegyük hozzá azt is, hogy manapság Amerikában sok templomban szerveznek Halloweenkor programokat a gyerekeknek, amelyeknek elengedhetetlen tartozéka a tökvájó verseny.

Apák Napja minden évben június 3. vasárnapján.

Ki gondolt már arra, hogy kellene egy apák napja is az anyák napja mellé? Sokan! Van, aki anyák napján megrendezi az apuka köszöntését is, de sokan szeretnék ezt is önálló ünnepnek tudni. Van egy jó hírem! Apák napja is van! Nálunk még kevesen tartják, kevesen tudnak róla, de attól még van. Ez is, mint annyi más ünnep, Amerikából jutott el Európába, ott már régóta köszöntik az Édesapákat is. Minden évben június 3. vasárnapján. Tehát idén június 19-én.

Nincs pontos adat arról, hogy mióta él ez a szokás, de az biztos, hogy egy Dodd nevű hölgyhöz köthető az ünnep eredete, aki úgy érezte kivételes édesapja van. Mrs. Dodd édesapja ugyanis felesége halála után egyedül nevelte fel 6 gyermekét (Az édesanya a 6. gyermek születésekor halt meg). 1909-ben kérte meg a hölgy a spokanei papot, hogy mondjon egy misét édesapja emlékére. Ez a szentmise június 3. vasárnapján volt, ettől kezdve egyre többen ünnepelték édesapjukat ezen a napon. 1924-ben lett hivatalosan a június 3. vasárnapja az Apák napja Amerikában. 1966-ban Lyndon B. Johnson elnöki kiáltványt írt alá, melyben rögzítették, hogy az Apák Napját június harmadik vasárnapján kell megünnepelni. 1972-ben Richard Nixon amerikai elnök kezdeményezésére törvénybe iktatták megünneplését. Ma már a világ számos helyén  köszöntik a gyermekek édesapjukat. Az Apák Napja magyarországi meghonosítására 1994-ben a Borsod megyei United Way indított mozgalmat Miskolcon. Köszöntsük fel mi is az apákat, nagyapákat, keresztapákat!

Légy büszke Magyar!

Tudjuk-e, hogy a 895-ös III. Honfoglalás idején, mintegy 500 000 magyar
érkezik a Kárpát-medencébe, és ha összehasonlítjuk ezt a számot a mai
népességi adatokkal (16 000 000), akkor láthatjuk, hogy mi
1100 év alatt a harmincszorosára növekedtünk a magyarságság lélekszámát
illetően?

A mai Franciaország területén például a IX. században 7 000 000
ember élt és ma mindössze 58 000 000 embert lehet találni Frank honban. Ez alig 8,5 szeres
növekedést jelent.

Tudjuk-e, hogy a Honfoglalás idején Európában csak a
görögöknek és a rómaiaknak volt írásbeliségük, és amikor mi megérkezünk a
Kárpát-medence területére, már kiforrott, kész, mintegy 1700 éves írásbeliséget hoztunk
magunkkal?

Tudjuk-e, hogy az Ómagyar Mária-siralom szövegét mi még a mai napig értjük,
hiszen szókincsét, mind a mai napig használjuk? Shakespeare drámáit, a művelt; angol már csak szótár segítségével képes elolvasni, mivel annyit változott nyelvük az elmúl 440 év során. A miénk, megtartotta nyelvtanát és szókincsét. Nem volt hajlandó belesimulni, beleolvadni a nagy nyelvi forgatagba!

Tudjuk-e, hogy a Magyar Zenetudományi Intézet regisztrálta a 200 000-dik
magyar népdalt, amelyből 100 000 már megjelent nyomtatásban is. A 80
milliós Németországban összesen 6000 (!) népdalt tudtak összegyűjteni.

Tudjuk-e, hogy a magyar mesevilág páratlan az egész világon?
Európában nem ismerik a tündért, hetedhét országot, fanyüvőt, hétfejű sárkányt, még
nyelvtani szinten sem. Nincs szavuk rá.

Tudjuk-e, hogy Európa nem ismerte a magyarok bejövetele előtt a hús
megfőzésének módját? Nem ismerték a villát és a kanalat. Kézzel és késsel
ették a sütött húst. Behoztuk a sajátos fűszerezési technikánkat, a
darabolást, a fűszerekkel való összefőzést. Az édes, sós, savanyú, keserű
ízek mellé mi hoztuk az erős ízt ételeinkben.

Tudjuk-e, hogy azért nem járnak tógában, ma Európában az emberek, mert mi
behoztuk magunkkal a nadrágot, a zakót (kazak), a hosszú kabátot (kaftán).
Amíg Európa saruba, csizmába, bocskorba járt addig mi behoztuk a
háromnegyedes sarkos cipőt. Sőt még az alsó fehérnemű is általunk kerül a
világnak erre a részére. Gondoljuk csak meg, ma Skóciában, ha valaki igazán
korhűen akar a skót népviseletbe felöltözni, akkor nem vesz
alsónadrágot a kockás szoknya alá.

Tudjuk-e, hogy a Honfoglalás idején, mi csodálatos növény és állatvilággal
rendelkeztünk, amit magunkkal hoztunk a belső-ázsiai térségből?

Tudjuk-e, hogy az elmúlt időszakban sikerült, a parlament által,
hivatalosan is nemzeti kinccsé tenni őshonos állatfajaink nagy részét? A
kilenc kutya fajtát, a három parlagi tyúk fajtát, a szilaj marhát, a három
mangalica fajtát, a tincses kecskét, és a galambjainkat. Ez egyben azt is
jelenti, hogy nem lehet őket keresztezni, az országból kivinni. Tehát meg
kell tartani a tiszta vérvonalat. A szürke marhát sajnos az osztrákok már
levédték előttünk.

Tudjuk-e, hogy a hollandok 400 éve termesztik a tulipánt, mi 3000 éve?
Mégis őket hívják a tulipán hazájának. Az egyetlen európai tulipán
fajtának, a Tulipa Hungaricának géncentruma, a Kárpát-medencében van.

Tudjuk-e, hogy a világ második alkotmánya a miénk? Az első az izlandi
720-ból, a második pedig: Szent István király intelmei Imre herceghez.

Tudjuk-e, hogy a reneszánszt, mint művészeti stílust Ausztria és
Németország tőlünk vette át?

Tudjuk-e, hogy az öntözéses gazdálkodást és a vetésforgót is mi
honosítottuk meg a világnak ezen a részén? Mára már Európa elfelejtette ezt
a tudást, és jórészt ennek köszönhető, hogy termőföldjeik tönkrementek,
elhasználódtak. Ez az igazi indok arra, hogy miért is kellettünk az EU-ba!

És akkor még egy szó sem esett a magyarok ősi hitéről. Ezek
persze csak kiragadott példák, a teljesség igénye nélkül. Talán nem hiába
íródtak le.
Jó lenne, ha legalább addig eljutnánk gondolatban, hogy magyarnak lenni nem
szégyen! S akkor talán nem támolyognánk össze-vissza, abban a jogi,
gazdasági és kulturális csapdában, amit nekünk állítottak Brüsszelben. S
hogy nehogy azt higgyük, az író fantáziája, üldözési mániája mondatja velem
ezeket a szavakat, álljon itt egy idézet bizonyságul:

Napóleon megkérdezte Francois Talleyrand-t, hogy mit tegyen a
magyarokkal.

Talleyrand válasza: - Felség! Régi szokásuk a magyaroknak,
hogy felnéznek nagyjaikra, és büszkék a múltjukra. Vedd el e nép múltját, és
azt teszel velük, amit akarsz! A monarchia idején megvalósították Talleyrand elméletét.

És végül, tudjuk-e, hogy 1805-ben 6 ember mert
beiratkozni a Pázmány Péter Tudományi Egyetemre, mert féltek, hogy az
osztrákok megölik, kiirtják családjaikat? S nem sokkal később, 43 év múlva,
megremegett a Föld. Most kereken 200 évvel később ugyanaz a helyzet. És 43
évvel később vajon újra lesz-e földindulás?

"Jó magyarnak lenni, igen nehéz, de nem lehetetlen!"
(Széchenyi István)

Küldd el minden Magyarnak e levelet, hátha még van remény újra
Magyarnak lenni!

Fel